Az autókereskedők annak ellenére bizakodóak, hogy már az első idei munkanapjuk veszélyben volt, mivel a gépjárműbontók tevékenységét szabályozó rendelet január elsejei  hatályba léptetése alapjaiban lehetetlenítette volna el a gépjármű értékesítés piaci szereplőit. A Magyar Közlöny 166. számában megjelent 63/2009. (XI.23.) és 64/2009. (XI.23.) KHEM rendelet 1. és 2. pontjában foglaltak alapján a bontóknak nem a tevékenységükhöz illeszkedő egyéb feladatokat, például eredetiség vizsgálatot is el kellene végezniük, csupán azért, hogy a szétszedésre ítélt járműveket át tudják venni.

A rendelet telephelyenként nagyjából egymillió forintos beruházási költséget rótt a bontósokra, akik ezt nem kívánták felvállalni, és figyelmeztették partnereiket, hogy ha december végéig nem születik megoldás a problémára, vis majorra hivatkozva felmondják a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) tagvállalataival kötött valamennyi szerződésüket.

A roncsautók átvételének felfüggesztése a hatályos jogszabályok értelmében lehetetlenné tette volna az importőrök munkáját, vagyis az új autók értékesítését. Hogy az autókereskedők ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, még december 29-én is tárgyaltak a Nemzeti Közlekedési Hatóság képviselőivel. Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke szerint már azt is nagy eredmény, hogy sikerült a rendelet bevezetését fél évvel elhalasztani.

Az 2009-es év minden szempontból a magyar autópiac mélypontja volt, emelkedtek a listaárak, nehezen lehetett hitelhez jutni, márpedig a 2008-ban még 153 ezer darabos piacon az új autók 90 százaléka valamilyen finanszírozás keretében kelt el, míg tavaly az értékesített autók 90 százalékát készpénzért vették meg. A kereskedők bizakodóak, és 2010-re 85,2 ezer gépjármű eladásával számolnak, ami 7,5 százalékos növekedést jelentene.

Erdélyi Péter, az MGE társelnöke szerint új személyautóból 65 ezer, kishaszonjárművekből 11 ezer, nagyteherautókból 2200,  motorkerékpárokból négyezer, robogókból háromezer eladása várható. Ami biztos, hogy nehéz első félévre kell számítani, mert sokan inkább a választások utánra időzítik nagyobb beruházásaikat, például az autóvásárlást.

2004-ig jelentős túlfűtöttség jellemezte a magyar autópiacot: a gyártói és kereskedői oldal a kereslet növelése érdekében jelentős engedményekkel igyekezett vevőket szerezni, miközben élvezte a finanszírozói oldal jelentős támogatását is. Ebben az időszakban terjedt el a deviza alapú finanszírozás, az irreálisan alacsony saját erős és hosszú futamidejű hitelezés.

Ezek hatására olyanok is új autót vettek, akiknek anyagi lehetőségei inkább csak használt-kocsit engedett volna meg, és fizetési kötelezettségeiket nem tudták egy idő után teljesíteni. Közben  terjedtek a finanszírozási és biztosítási csalások is.

A korábbi évek labilis szerződéseit szeretné ritkítani a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azzal, hogy inkább a kevésbé kockázatos forinthitel és a lízing felé tereli az üzletkötéseket. Megszüntetik a casco valamint önrész nélküli hitelezéseket, és a szervezet ajánlása szerint a kereskedők hiteljutalékát 12-ről 5 százalékra csökkentik, amit a Teljes Hiteldíj Mutatóban is kötelező feltüntetni.

A futamidőt hét évben maximálják. Forint esetében 80 százalék, euró esetében 65 százalék, egyéb devizáknál legfeljebb 50 százalék lehet a finanszírozás mértéke. Az MGE társelnöke szerint továbbra sincs esély semmilyen központilag támogatott roncsprémium programra. A tavalyi hatvan százalékos zuhanást elszenvedő új-autó piac miatt a világcégek átértékelhetik stratégiájukat, és akár el is költöztethetik Magyarországon működő régiós központjaikat, ami további munkahelyek elvesztését jelentené.