Autópályák: biztonság 13,5 milliárdért
Félszáz halálos áldozattal járulnak hozzá hazánk népességének csökkenéséhez évente a statisztikák szerint az autópályák balesetei. A veszteség még akkor is nagy, ha az ország teljes közúthálózatán esztendőről esztendőre úgy tizenkétszer ennyien, mintegy hatszázan vesztik életüket. Az áldozatok számának mérsékléséért a hatóságok az autósok emlékezetének kezdetei óta küzdenek. A sztrádák üzemeltetésébe az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. utódjaként beálló MK Zrt. a főutakon szerzett tapasztalatait most a gyorsforgalmi utakon is kamatoztathatja.
A legfontosabb tennivalókon nem is kellett sokat rágódni. Az alapokat az autópályáktól tavaly novemberben búcsúzó ÁAK lerakta, és az MK az év utolsó két hónapjában bele is vághatott a legfontosabb munkák elvégzésébe. Megkezdődött a szalagkorlátok felszerelése, a forgalmi irányokat elválasztó falak építése, a változó jelzésképű információs táblák fejlesztése, a vadkerítések megerősítése, sőt állítólag még vadátjárót is szélesítettek.
Mert akárhogy is, a vadakkal gyakran van gond a sztrádákon. A vadul száguldó és mérsékelt tempóban közlekedő autósoknak legalábbis időről időre problémát okoz, hogy a különféle állatok "kicselezik" a vadkerítéseket építő szakembereket, majd váratlanul megjelennek az autópályák forgalmi sávjaiban. Ennek pedig az esetek jelentős részében nem csak a kerekek alá kerülő kutyák, macskák, esetleg őzek, vaddisznók látják kárát.
A vadelütések és a velük járó balesetek számának csökkentése érdekében, az M3-as autópályán, az MK nagyot lépett előre: 140 kilométer hosszon magasították meg a vadvédő kerítéseket, és sűrű szövésű hálót süllyesztettek a földbe. Arra az esetre pedig, ha a vadak mindezek ellenére mégis bejutnának az útpályára, megkezdték negyven új vadkiugró rámpa és nyolcvan új vadkibúvó kapu kialakítását. Ezeken keresztül az állatok könnyebben visszatalálnak az autópályáról a saját környezetükbe.
A közútkezelőnél gondoltak a sztrádák forgalmi irányait elválasztó sávok biztonságának fokozására is. Az Európai Unió forrásaiból finanszírozott fejlesztések keretében az M3-as, az M5-ös és az M7-es autópálya legveszélyeztetettebb szakaszain 2015 júniusáig korszerű elválasztó falat építenek ki. A remények szerint az új eszközök alkalmazása nyomán csökken az esélye, hogy a forgalmi irányokat elválasztó falnak ütköző járművek a megfékezésükre hivatott betonelemeket áttolják a szemben közlekedő gépkocsik közé. Emellett megkönnyítheti a baleseteket kísérő torlódások feloldását, hogy korszerűsítik a gyorsforgalmi utak üzemi átjáróit, amelyek megnyitása a változtatások után egyszerűbbé, gyorsabbá válik.
A közlekedésbiztonsági helyzet javításánál figyelmet kapott az időjárás is. Az elmúlt években az autópályák egyes szakaszain gondot okozott, hogy csapadékos időben vízmegállás vagy vízátfolyás alakult ki, ami kellő vízelvezetés hiányában vízen csúszásos balesetekhez vezetett. Ennek azonban véget vethet, hogy az M3-as, az M30-as, az M6-os, az M7-es és az M70-es autópályák leginkább veszélyeztetett szakaszain, összesen 17 helyszínen, burkolatrovátkolást alakítottak ki.
Az MK-nál ugyanakkor úgy tartják: a balesetek megelőzésének fontos eleme az autópálya-használók minél pontosabb tájékoztatása a várható időjárási helyzetről, esetleges balesetekről, torlódásokról. Ezért közlekedésbiztonsági programjuk keretében 29 változtatható jelzésképű táblát és harminc térfigyelő kamerát telepítenek az M1-es, az M3-as, az M43-as, az M6-os, az M7-es és az M70-es legforgalmasabb szakaszaira. Az informatikai rendszerek építése már elkezdődött, befejezésük 2014. március-áprilisra várható.
