Oszlay András elemzési osztályvezető a forint erősödését fundamentális okokkal magyarázta: egyrészt a magyar gazdaság a vártnál is jobban teljesít, az idén a banknál már 3,3 százalékos növekedést várnak, másrészt folyamatosan csökken az ország sérülékenysége. Utóbbiban nagy szerepe van a devizahitelek kivezetésének, amelynek köszönhetően a külső adósságban a devizaarány már a harminc százalékot közelíti, illetve a folyó fizetési mérleg tartósan magas többletnek. A bruttó külföldi adósság 2010-ben, GDP arányosan 144 százalék volt, ez az érték jövőre 98 százalékra esik.

Suppan Gergely vezető elemző az adósságleépítés felgyorsulása oda vezet, hogy pár éve múlva fordul a kocka, és mi finanszírozzuk a külföldet, követve a cseh példát. Régiós versenytársunkat kiemelkedő gazdasági mutatók, 0,05 százalékos alapkamat és masszív koronaárfolyam jellemzi, Magyarország is ebbe az irányba tart - tette hozzá, s ezt előbb-utóbb a nemzetközi hitelminősítőknek is díjazniuk kell. A három nagy hitelminősítő közül ősszel legalább egynek ki kell majd emelnie a magyar államadósi besorolást a bóvli kategóriából, jövőre pedig a másik kettőnek is követnie kell ebben.

Az államadósság csökkenése is folyamatos marad, évi két százalék körüli lépésekben faragnak az 77 százalékon álló rátából. Oszlay András szerint a Magyar Nemzeti Bank jó döntést hozott azzal, hogy kereskedelmi bankoknak a nála parkoltatott 4-5 ezermilliárd forintos állományát adminisztratív eszközökkel az állampapírpiac felé tereli. Mint ismert, az MNB irányadó eszköze a szeptemberben bevezetendő három hónapos betét lesz, ebbe korlátlanul tehetik fölös pénzüket a bankok. Csakhogy nem fogja megérni nekik, a jelenlegi 1,65 százalékos alapkamattal honorált lekötött betétnél többet kereshetnek, ha hosszabb lejáratú állampapírokat vásárolnak.

A jelenleg irányadó eszköz, a kéthetes betét állományát ezermilliárd forintban limitálják. A következmény: olcsóbb és kiszámíthatóbb lesz az állam finanszírozása, kiszorítják a MNB-nél parkoló pénzeket. Ezeket tulajdonosaik vagy kiviszik az országból, vagy az állampapírpiacot célozzák meg, vagy a legjobb esetben a vállalatok és a lakosság hitelezésére fordítják, lökést adva a növekedésnek.

A magyar eszközök árazására az esetleges görög összeomlás minimális hatást válthat ki. Az állampapírok mostani, enyhén megemelkedett hozama, és a 310 forint fölött tábort vert euróárfolyam már tartalmazza a görögökkel kapcsolatos aggodalmakat, ennél többre a Takarékbanknál nem számítanak. A magyar pénzügyi rendszernek – szemben a szerbbel, románnal és bolgárral – nincsen görög kötődése, áttételes hatások ettől persze még érhetik. A gazdasági kapcsolatok gyakorlatilag már csak az idegenforgalomra szorítkoznak, de nyaralni máshová is lehet menni.