A Trancpareny International (TI) itthon először elkészített kutatása szerint a legnagyobb 50 hazai cég közül az autógyártók és a kiskereskedelmi vállalatok teljesítettek a legrosszabbul, míg a telekommunikációban működő társaságok a legjobban – hangzott el a kutatás szerdai bemutatóján. A TI részéről kifejtették, hogy négy vállalat – a Magyar Telekom, a Mol, a Telenor és a TVK - futott be az élre 96 százalékos eredménnyel. A legrosszabb 0 százalékos „eredményt” produkálok között olyan nevek vannak, mint az Audi, a Magyar Suzuki, a Egis, a Erste, a Főgáz, a Lidl, a Panrusgáz vagy a Spar.

A kutatás kitér arra is, hogy utóbbiak száma, azaz akik nem közöltek információkat korrupcióellenes programjáról igen széles, hiszen 14 ilyen társasággal találkoztak. A 0 százalék egyébként azt jelentette, hogy a feltett 13 kérdésre – amelyek többek között arról szóltak, hogy többi között melyek a vállalat korrupcióellenes intézkedései és intézményei, a vezetőségnek milyenek a személyes elköteleződései a témában, illetve korrupcióval szembeni tudatosságot is „szemlézték” - egy kérdésre sincs válasz a társaság honlapján, azaz például nincs etikai kódex, nincs etikus működést célzó tréning és nincs bejelentő vonal sem.

Néhányan egyébként éppen azzal takaróztak, hogy a hazai leányvállalat oldalán a vizsgált témában ugyan valóban nincsenek információk, ám a külföldi anyacégnél ezek megtalálhatóak. Ugyanakkor a TI hangsúlyozta: kizárólag a magyarországi működést vizsgálta, így ilyen esetben az itt működő egységek tevékenységét vette alapul, s nem az anyavállalatét.  

Ám nem is utóbbiak nagy száma az igazán fájó pontja a TI összegzésének, hanem az, hogy a nemzetközi kutatás alapján elkészített felmérés átlageredménye csupán 45 százalék volt. Cséfalvay Zoltán Nemzetgazdasági Minisztérium, Parlamenti és Gazdaságstratégiáért Felelős államtitkára a kutatás bemutatása kapcsán hangsúlyozta: különösen fontos, hogy a mennyire teszik közzé korrupcióellenes programjaikat a cégek, és azokat mennyire hajtják végre. Magyarázatként hozzátette ennek pénzügyi magyarázata, hogy globális felmérések szerint a korrupció nagyjából 10 százalékkal növeli a szerződések árát. Hangsúlyozta az Európai Uniós források felhasználásában olyan eljárásrendeket kívánnak kialakítani a következő költségvetési időszakra, amelyek a lehető legalacsonyabb szintre csökkentik a visszaélések lehetőségét.

A kutatásra visszatérve a TI szakemberei rávilágítottak, hogy cégek többségénél hiányzik a határozott vezetői elköteleződés a korrupcióval szemben, a multinacionális cégek leányvállalatinak vezetősége gyakran nem érzi szükségesnek, hogy személyesen, helyi szinten is kiálljanak a visszaélések ellen. A honlapok kereshetőségéből és tartalmából azt szűrték le, hogy a vállalatok elsősorban az üzleti jelentéseikkel, eredményeikkel kívánják megnyerni a befektetőket és az ügyfeleket. Az azonban, hogy ezek milyen etikai normák mentén születtek, legfeljebb a sokadik helyet foglalják el a fontossági sorrendben.