- Átláthatóságuk pedig alapvető fontosságú lenne. A közpénzek felhasználásának nyomonkövethetősége, ellenőrizhetősége ugyanis alapvető feltétele a hatékony kormányzásnak – hangsúlyozta Martin József Péter, a TI vezetője. A kutatás tapasztalataival kapcsolatban kiemelte, hogy az átláthatóság megteremtéséhez jelenleg a felső vezetői kör rendkívül tudatos és elhivatott szemlélete szükséges. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy a transzparenciát csupán a jogszabályi környezet egyáltalán nem képes „kikényszeríteni".

Ijesztőnek is mondható az az eredmény, hogy a százas skálán a a kutatásban szereplő cégek összességében 46 pontos átlagot tudtak összehozni. Maximális pontszámot egy sem, azaz a teljes átláthatóság feltételének egyetlen társaság sem felelt meg, s 90 pontnál magasabb értéket is csupán két cég szerzett.

A cégvezetők többsége úgy definiálja a tulajdonosi és politikai elvárásokat, hogy a transzparencia megteremtése kimerül a hatályos törvények betartásában, ezen túl nem foglalkoznak az integritás és az átláthatóság kérdésével. Az egyik hazai vállalat a kérdéskörrel kapcsolatban a TI-nak úgy vélekedett: „Hogy mi a célja a közzétételnek, ezen el lehetne filozofálgatni. Manapság az a célja, hogy a Blikkben megjelenjen és el lehessen rajta csámcsogni." Hogy ezt a nyilatkozatot milyen profilú cég részéről tették az nem derül ki a kutatás összefoglalójából, annyi megállapítást azonban tesz a szervezet, hogy az eredmények alapján a pénzügyekkel és szállítmányozással foglalkozó cégek átláthatóbbak, mint a mezőgazdasággal foglalkozó társaságok vagy a közszolgáltatók.

A tapasztalt helyzettel kapcsolatban a TI kifejti, hogy a cégek általában nem teszik közzé a honlapjukon az éves költségvetési tervüket. A számukra fontos és irányadó jogszabályok és a szervezeti felépítés is nagyon sok esetben hiányzik az internetes felületükről – jegyzik meg. A TI általános átláthatósága mellett ugyanakkor vizsgálta a vállalatirányítás integritását is, valamint kitértek az ezt segítő szervezeti megoldások alkalmazhatóságára.

A kutatás anyagából kiderül, hogy a vizsgálatokat korántsem csak a honlapok áttekintése alapján végezte a TI. Személyes vállalatvezetői interjúkat is szerveztek. Egészen pontosan szinte csak próbáltak szervezni. Az állami vállalatok vezetői ugyanis nem szívesen állnak kötélnek ilyen témakörben, az elutasítás aránya nagyon magas volt. A végül kiválasztott és megkeresett 30 társaság közül - két és fél hónapos előkészítés után is - mindössze 7 vezetőjével jött létre személyes beszélgetés. - A hét közreműködő vállalatirányító elképesztően gyenge mutató. Az én praxisomban soha nem tapasztalt alacsony érték, hogy ilyen szerény arányban beszéljenek a nyilvánosságról - hangsúlyozta Tóth István János, a TI munkatársa a felmérés bemutatásakor.

Arra kérdésünkre, hogy miért 30 céggel szerettek volna interjút készíteni, s miért nem az összes kutatásba bevont vállalatvezetővel, a TI részéről úgy válaszoltak: azt gondolták 30 megfelelő információt ad az általános helyzet ismertetéséhez. Eredetileg 20-at terveztek, ám végül ezt növelték 30-ra. Ezen felül az összes cég megkeresése időben borzasztóan elnyúlt volna, s „mostanra sem végeztek volna a munkával". Az Eximbank vezetője, a felmérés eredményeinek bemutatására előadóként meghívott Nátrán Roland ehhez kapcsolható megjegyzésében kifejtette: a felkérés anonim interjúk készítésére vonatkozott, s hogy az eredményeket nem ismertetik. Ha az adatokat nyilvánosságra hozták volna, akkor vélhetően még ez a hét sem jött volna össze.

A kutatás megállapításai erre a kínos és elszomorító magatartásra magyarázatot nyújtanak. A TI anyag szerint a vállalatok vezetői közül sokan nincsenek tisztában az átláthatóság és az integritás mögöttes eszméjével, tartalmával. A hiányosságokra jól rámutat, hogy több esetben, mikor az átláthatóságért is felelős szervezeti egység létét firtatták, sok esetben „nem is értették a kérdést." - mondta Tóth István János. Ha ismerik is a transzparens vállalatműködést elősegítő eszközöket, akkor sem látják ezek szerepét az általuk vezetett cég hatékony működésében.

A hazai helyzetet jól jellemzi az a tapasztalat, amelyről Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója számolt be. A magyar cégek exporttevékenységét ösztönző hitelintézetnél 2013 márciusában hozták létre az átláthatóságért is felelős területet. Az a társaság vezetését is meglepte, hogy ezzel a versenyszférában általánosan alkalmazott lépéssel minden más hazai állami vállalatot megelőztek.

Az átláthatóságot vizsgáló beszélgetések során hangzott el egy igencsak elkeserítő vélemény, ami a hazai helyzetet jól szemlélteti. „Ez egy feudális, nem polgári társadalom, ahol a hűség a lényeg a magánszférában és az államiban is. Cselédekre van szükség ebben az országban."

Arra a kérdésre, hogy miért nem ismertetik a cégek részletes adatait, Martin József Péter kifejtette: valóban látványosabb lenne a vállalatok eredményeire vonatkozó listát bontva közzétenni. Most azonban a cél tudatformálás volt, hogy ráébresszék a társaságokat az átláthatóság kiemelt fontosságára, s ezen a területen az előrelépésre. Bíznak benne, hogy ezt felismerik a cégek. A kutatás azonban az első ilyen volt, ezek után évente elkészítik, s jövőre már a cégek adatait is bemutatják.

A Magyar Közút képviselői résztvettek a tájékoztatón. Megjegyezték: bár válaszoltak volna, kimaradtak a kiválaszott 30-as körből. Ugyanakkor véleményük szerint az adatok többsége, amit nem találtak meg, szerintük fenn van az oldalukon. Felvetésük az volt, hogy jövőre, előzetesen egyeztetik-e az eredményeket a vállalatokkal, azt megelőzően, hogy azokat részleteiben publikálnák, Martin József Péter válaszában hangsúlyozta, hogy ez a terv.