Ha a deflációt is figyelembe vesszük, akkor 7,7 százalékos reálbérnövekedést kapunk, amely szintén kiváló adat. Ha az év egészét nézzük, akkor viszont árnyaltabb a kép, a bérnövekedés háromszázalékos, s tekintettel a tavalyi –0,2 százalékos inflációra, a reálbér bővülése – hatalmas szórást mutatva – átlagban 3,2 százalékra jön ki. A közigazgatásban és a kormányzati szerveknél az éves bónuszokat egy összegben, decemberben fizették ki, emiatt e körben 8,6 százalékos volt a bruttó bérek növekedése.

A versenyszférában 5,6 százalék volt a decemberi plusz. A prémiumoktól megtisztított decemberi átlagos bérnövekmény 4,5 százalékos volt. Mivel tavaly a bérek vásárlóértéke a nullaközeli inflációnak köszönhetően jelentősen nőtt, az idei évre vonatkozó bértárgyalásokon meglehetősen nehéz lesz érvelni egy hasonló korrekció igénye mellett, különösen akkor, ha az infláció az előrejelzések szerint a 0,8 százalékot is alig éri majd el.

A munkaadók, munkavállalók és a kormány tavaly év végén 3-4 százalékos ajánlást fogalmazott meg a versenyszféra idei béremelésére vonatkozóan, ezt azonban borítékolhatóan csak kevesen fogják megajánlani, mivel akkora konjunktúra egyelőre nincs a gazdaságban, ami ezt a pluszterhet könnyedén kitermelné. Valószínűbb, hogy nem az alapbér, hanem a teljesítményhez kötött javadalmazás felé tolódik el a versenyszférában működő cégek bérpolitikája. Az állami vállalatoknál más a helyzet, ezt igazolja, hogy a MÁV sima menetben 3,4 százalékos átlagos béremelésben egyezett meg a napokban a munkavállalóival.

Ez és a már eldöntött központi béremelések – júliustól 30 százalék a fegyveres erőknél, szeptembertől újabb tíz százalék a pedagógusoknál – megszépítik majd az idei átlagot is, ám ennek ellenére sem várhatók komolyabb változások az idén a bérek alakulásában. Németh Dávid szerint marad háromszázalékos bruttó bérbővülési átlag, ami a kiskereskedelmi forgalomra, ezen keresztül a gazdasági növekedésre is kedvező hatással lehet. A bruttó átlagkereset tavaly hétezer forinttal 237,7 ezerre nőtt, s ha a K & H Bank vezető elemzőjének prognózisa bejön, csak jövőre érheti el a negyedmillió forintot. (Noha a közmunkásoktól „megtisztított” statisztika szerint már épp itt tartunk.)

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 155,7 ezer forint volt tavaly, ezen belül a fizikai dolgozók 106,3 ezer, a szellemi foglalkozásúak 210,9 ezer forintot vihettek haza. A közmunkások a havi 78 ezres bruttójukkal határozottan rontják a statisztikát, miközben létszámuk a kormánykommunikáció számára bizsergető szintre ért: a 2014-es átlaglétszám 182,6 ezer fő volt. Árulkodó adat, hogy csak minden tizedik közmunkást tudták kiközvetíteni a versenyszféra valamely vállalkozásához. A KSH számai szerint a megfigyelt körben egy év alatt 116 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság, ebből 48 ezer munkahelyet a versenyszférában hoztak létre, míg a 68 ezer, közpénzből finanszírozott új állami állás a közmunka dinamikus térnyerését igazolja.