A számokból az derül ki, hogy a kisebb gazdasági növekedés mellett, a vártnál alacsonyabb infláció és a fogyasztás visszaesése közvetlenül is betehet a büdzsének. A helyettes államtitkár azt sem zárta ki, hogy módosítani kell a költségvetést – ezt a féléves felülvizsgálat után a törvény is előírja, amennyiben úgy látják, hogy nem csökken az államadósság. (Ez alacsonyabb növekedés és romló forintárfolyam mellett bármikor bekövetkezhet).

A központi alrendszerekben az egész éves hiány több mint 40 százaléka, majdnem 340 milliárd forintos deficit jött össze a második hónap végére. Ennek alapvető oka a költségvetés bevételeinek és kiadásainak eltérő üteme, így a nagy számoktól önmagában senki sem rettent meg. Az első hónapokban esedékes volt ugyanis egy nagyobb törlesztés, és az uniós befizetéseink egy jelentősebb részét is teljesíteni kell, miközben a bevételeknél inkább a második félév jobb, több esetben pedig az utolsó hónapokban jönnek a nagyobb összegek. A februári adatok mindazonáltal két szempontból érdekesek: egyrészt az első két hónap adataiból már le lehet vonni az első következtetéseket. Másrészt a februári számokból derül ki, mennyi is lehet a bevétel az új adókból.

A legfontosabb ezek közül a tranzakciós illeték – a pénzforgalomra kivetett adóból azonban egyelőre nem jött össze a várt bevétel. Ezen a soron 300 milliárd feletti összeget terveztek, az adót először februárban kellett befizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a januári forgalom alapján. Csakhogy ebből a forrásból mindössze 13,4 milliárd érkezett meg az államhoz – ez alapján azt gondolhatnánk, hogy a tervezett bevétel fele sem fog összejönni.

A januári forgalom azonban vélhetően nem mérvadó, sokan dönthettek ugyanis úgy (és vannak erre utaló adatok), hogy december végén előre készpénzben felveszik a fizetésüket, kifizetik a számláikat, elutalják a szükséges összegeket, hogy ne kelljen adót fizetniük. Bevételi szempontból így a február jobban meghatározó lehet majd – vagyis március végén derülhet ki, valójában mekkora összegre tehet szert a tranzakciós illetékből havonta a költségvetés.

Ami fixnek tűnik, az új kisvállalkozói átalányadókból származó bevétel, ám egyik sem jelentős tétel: a kata és a kiva összesen 2,2 milliárdot hozott a konyhára februárban, igaz, túl sokan nem is választották még az új, és több esetben kétségkívül az eddigieknél alacsonyabb befizetést biztosító adózási formát.

Negatív hír lehet viszont az áfabevételek elmaradása. Ebből a forrásból az idén csaknem háromezermilliárd forintot várna a kabinet – ez önmagában is a központi alrendszer összes bevételének majdnem az ötöde, vagyis az apró eltérések is óriási hiánynövekedést jelentenek ennél a tételnél. Ezen a soron egész évre 7,4 százalékos bevétel növekedést várt a kormány – a probléma, hogy az első két hónap számai alapján ez nem teljesül. Az áfabevételek január-februárban elmaradtak a tavalyitól. Ez részben magyarázható a szabályváltozásokkal is, hiszen az államnak már 45 napon belül vissza kell utalnia a pénzt a vállalkozóknak, ami átmenetileg nagyobb kiadást hoz a tavalyinál.

Csakhogy a visszafizetések nélkül számolva sem nőttek az áfabevételek: a várt 7,4 százalék helyett csupán 1 százalékkal gyarapodtak. Ez logikus következménye az alacsony inflációnak és a visszaeső fogyasztásnak is.