A kilencfős monetáris tanács számára ezúttal a legneuralgikusabb pont a görög államcsőd elkerülésére tett intézkedések mélysége és piaci fogadtatása volt, emellett eltörpül az infláció felgyorsulása felett érzett aggodalom. Mint ismert, a fogyasztói árindex májusban nyolc hónapos távollét után visszatért a pozitív tartományba, az áremelkedés átlagos értéke félszázalékos volt.

Ez meglepte a 0,1 százalékos értéket váró elemzőket, de az élelmiszerek drágulására visszavezethető adat korántsem nevezhető sokkolónak, csupán az történt, hogy a későbbre datált törvényszerű emelkedés előbbre jött. Az év egészét ettől függetlenül is nullaszázalékos vagy azt minimálisan meghaladó infláció jellemzi majd. Inflációs nyomás tehát nincsen, a monetáris tanács döntéseinél a külső kockázatok elemzésére kell helyezni a hangsúlyt.

A puskaporos nemzetközi helyzetben a vezető nyugati devizákkal szemben amúgy is meggyengülő forint gyengüléssel reagált a kamatcsökkentés hírére. Elemzők szerint a 310 forint környékén pulzáló forintárfolyam tökéletesen megfelel mindenkinek – leszámítva a lakosság külföldi nyaralásra készülő részét. A magyar gazdaság hajtóerejét képező export versenyképességét az olcsó forint javítja, a költségvetés az importáruk megdrágulása révén több forgalmi adót szedhet be.

Az államadósság devizában fennálló, immár 34 százalék alá csökkent hányadát érinti ugyan az árfolyamhatás, de ez egyre erőtlenebb, mivel most már csupán 1,1 milliárd eurónyi, zömmel frankban vezetett autóhitelről van szó, amelyeknek a forintosításához szükséges devizát az MNB készséggel biztosítaná. S ha a devizás problémakör végleg rendeződik, akkor az erős forint után nem sokan fognak sírni.

Az MNB dolgát megkönnyítette az is, hogy a nyolcadik éve a 0-0,25 százalékos sávba beszorított amerikai alapkamat emelése őszre csúszik, s a jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve (Fed) jelzéseivel már előre felkészítette a befektetőket arra, hogy igen óvatosan fog eljárni, mert el szeretné kerülni az indokolatlan piaci turbulenciák kialakulását. Innentől fogva az MNB számára az a kérdés, hogy kihasználja-e még a két nyári hónapot arra, hogy még lejjebb vigye a kamatot.

Ha túl lelkesen kap az olló után, és az első amerikai kamatemelés mégis viharokat váltana ki a piacokon, az hitelességi problémákat is felvethet. Ha Matolcsyéknak hirtelen kamatot kellene emelniük, azzal a hozzá nem értés látszatát keltenék, s ez nem jó üzenet a befektetők irányába, Mint ahogy a semmittevés, az események követése sem tekinthető ideális megoldásnak a külső szemlélők számára.

A csökkenő alapkamat a rövid távú államkötvényeknek ugyan kedvező, azonban a küszöbönálló Fed-kamatemelés és az ennek hatására a kötvénypiacokon világszinten végbemenő hozamemelkedés miatt már a hazai kötvények esetében sem lehet számottevő hozamcsökkenésre számítani. Az alacsony kamatszint miatt emellett tartósan gyenge, a tavaly ősszel jellemző 315 euró/forint feletti árfolyamra is lehet számítani Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint.

A Magyar Nemzeti Bank vezetése elméretezte mind a gazdasági növekedés várható értékét, mint az inflációt, ez utóbbit aztán derakasan.  A márciusi prognózishoz képest a GDP bővülése 3,2-ről 3,3 százalékosra javult, miközben az inflációt nulláról 0,3 százalékosra tornászta fel a Matolcsy György vezette jegybank, ami éppenséggel nem válik a dicsőségére.