A térségi felzárkóztatásra fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésére lefolytatott vizsgálattal a számvevőszék azt értékelte, hogy a központi és helyi döntések, a kialakított szabályozási és pályázati támogatási rendszerek eredményesen hasznosultak-e. Az ÁSZ megállapítása szerint az egy lakosra jutó vásárlóerő paritáson számított GDP szerint nőttek a térségek közötti fejlettségi különbségek, az infrastrukturális fejlesztések területén is csak részeredmények mutathatóak ki.

Az ÁSZ az ellenőrzést a 2005-2010 közötti időszakra, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, a Belügyminisztériumnál, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, 35 helyi önkormányzatnál és 9 többcélú kistérségi társulásnál folytatta le.

A vizsgálat eredményét összegző jelentés rámutat arra, hogy nem történt meg az elmaradott térségek konkrét lehatárolása a gazdasági értéktermelő képességet, infrastrukturális fejlettséget és társadalmi fejlődést jelző mutatók szerint.

Az Országgyűlés a törvényi előírás ellenére nem alkotta meg a területfejlesztési célkitűzések végrehajtását szolgáló eszköz- és intézményrendszer átfogó szabályait. Hiányzik a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül vagy közvetve szolgáló jogi, tervezési, szabályozási, monitoring, illetve egyéb térségfejlesztési gazdasági eszközök átfogó meghatározása. A területrendezésről és területfejlesztésről szóló törvényben a pénzügyi eszközök között az uniós forrásokat nem nevesítették, és a hazai források tekintetében sem volt teljes körű a szabályozás - mutat rá a számvevőszék.

Az ÁSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány törvényi előírás ellenére nem szabályozta a miniszterek közötti folyamatos koordináció szempontjait. Nem működött a forráskoordináció. A területfejlesztés intézményrendszerét, a kormányzati struktúrán belül elfoglalt helyét a transzparenciát akadályozó változások sora érintette. Nem épült ki a fejlesztéspolitika hatékonyságának javítása, átláthatóbbá tétele érdekében előírt, a területi szemléletet érvényesítő monitoring rendszer.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a hátrányos helyzetű 94 kistérség részére - 2011. áprilisig - összesen 760,9 milliárd forintot ítéltek meg. A 33 leghátrányosabb kistérség számára 2008-tól 96,9 milliárd forint elkülönített kerettel komplex térségfejlesztési program (LLH-program) indult.

A 2008-ban indult, 33 kistérséget érintő komplex térségfejlesztési program eredményes végrehajtását gátolta a kialakított eljárásrend, a tervezett és tényleges forrásallokáció, a döntési mechanizmusok, a végrehajtást szolgáló intézményrendszer bonyolultsága és rugalmatlansága - állapította meg az ÁSZ.

Az LHH programra elkülönített 96,9 milliárd forintból a megcélzott 33 kistérség a még ki nem írt pályázatok teljes körű jóváhagyása esetén is maximum 67,1 milliárd forintot tud igénybe venni. A fennmaradó 29,8 milliárd forint a meglévő eljárásrendben már nem használható fel, mert erre a forrásra projekteket nem nevesítettek, és nincsenek kidolgozva a pályázati szakaszban megmaradó források kezelésének szabályai - közölte a számvevőszék.

A nemzeti fejlesztési miniszternek címzett javaslatai sorában a számvevőszék azt fogalmazta meg, hogy készítse elő a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítását, és átfogó szabályok vonatkozzanak a célkitűzések végrehajtását szolgáló eszköz- és intézményrendszerre. A közigazgatási és igazságügyi miniszternek azt javasolja az ÁSZ, hogy differenciált célrendszert dolgozzon ki a térségek felzárkóztatása területén.

A nemzetgazdasági miniszternek javasolták a számvevők, hogy készítse elő a területfejlesztési politika érvényesítésének hatásairól szóló beszámolót, továbbá vizsgálja felül a kistérségek területi fejlettségi besorolásának alapjául szolgáló mutatószámokat, és tegyen javaslatot olyan indikátorok bevezetésére, amelyek alkalmasak a fejlettségbeli különbségek mellett a felzárkóztatási célú programok hatásainak mérésére is.