ÁSZ: az IMF-nek 'szivárogtatott' a jegybank
Az MNB 2010 augusztusáig az IMF-nek napi rendszerességgel küldött adatokat a hét legnagyobb – nem nevesített – hazai bankról – szólt az ÁSZ mai sajtótájékoztatójának fő üzenete.
„Nem örülünk, hogy ilyen megállapításokat kellett tennünk” – vezette fel a bejelentést Makkai Mária felügyeletvezető. Az MNB hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül adott ki adatokat a bankok finanszírozási helyzetéről, naponta a nettó devizapozíciójukról és hetente a swapügyleteikről.
Ezeket az adatokat viszont csak a nemzetgazdasági miniszternek adhatták volna ki. Az MNB a cselekményt elismerte, a szükséges felelősségre vonást elindította. A felügyelőbizottság sem tette az illegális adatszolgáltatást szóvá – ismertette Makkai Mária. Kérdésünkre, hogy ez miért nem derült ki az ÁSZ korábbi vizsgálatainál, Domokos László – korábban Fidesz-képviselőként politizáló – elnök azt mondta, most új módszertan alapján dolgoztak, és kiemelten foglalkoztak az MNB külsős kapcsolataival. Ez segítette őket a törvénysértés feltárásához.
Az ÁSZ megállapította, hogy az iratkezelési gyakorlat is jogszabályellenes volt, mert nem felelt meg az irattári törvénynek. Elvileg 2009. január elsejére auditált szoftverrel kellett volna rendelkeznie a jegybanknak. Azt tanúsítaná az auditálás, hogy az e-dokumentumkezelés hiteles és megfelelő. A szoftverbeszerzésnek és auditálásnak az MNB négy évig nem tett eleget: a problémát 2012 decemberében orvosolták. A mulasztás – melyre az ÁSZ korábban sem talált példát – kárt ugyan nem okozott, de egy esetleges jogvita során akár okozhatott is volna. Ez számukra hitelességi kockázatokat vet fel.
Az ÁSZ a jegybank veszteségének kiegyenlítésére adott költségvetési befizetés ellenőrzését is javasolni fogja. A szervezet azt is kifogásolta, hogy az MNB egy korábbi euróbevezetésre gondolva, folyamatosan elvonja a saját kizárólagos tulajdonában lévő Pénzverdétől és Pénzjegynyomdától az osztalékot. Ezzel fejlesztési forrásokat von el, ami szerintük kockáztatja az érem- és bankógyártás biztonságát. A beruházások 54 százalékban teljesültek 2011-ben, ami tervszerűtlen gazdálkodásra mutat.
Kritika érte a jegybank bérgazdálkodását is. Megjegyzik: a jogszabályokat a MNB betartotta, és végrehajtotta a kormányváltás után bevezetett fizetési korlátozásokat. Ennek nyomán a vezetői átlagbérek 20,2 százalékkal csökkentek, miközben a beosztottak átlagjövedelme négy százalékkal emelkedett. Az ÁSZ ugyanakkor nem tartja szép dolognak, hogy a bónusz beosztástól függően változatlanul 11 és 88 százalék között maradt. A béren kívüli juttatások az infláció mértékével nőttek, és személyenként bruttó 641 ezer forintra rúgtak. A jegybankban a kereskedelmi bankokénál sokkal magasabb a bérszínvonal – állapították meg.
Domokos László azzal magyarázta fokozott jegybanki aktivitásukat, hogy Simor András MNB-elnöknek még mandátuma március 3-i lejárta előtt szeretnének lehetőséget biztosítani arra: reagáljon, intézkedjen a megállapításaik nyomán.
A negyven oldalas ÁSZ-jelentésre negyven oldalas tételes cáfolattal szolgált a jegybank vezetése és szakapparátusa. Ebben nem fukarkodnak a számvevőszéki vizsgálatot minősítő kitételekkel: súlyos hatáskörtúllépést, a lényegesség elvének figyelmen kívül hagyását, a hitelességre való törekvés és a segítőkész együttműködési szándék hiányát róják fel a számvevőknek.
Az ÁSZ eljárása alkalmas a pártatlan ellenőrzésbe vetett hit aláásására - szögezi le a Simor András jegybankelnök által aláírt, január negyedikei keltezésű levél. Kezdve azzal, hogy a törvényben előírt, az észrevételek megtételéhez biztosított 15 napot öt naposra szűkítette az ÁSZ, mivel az év végi ünnepeket munkanappá „minősítette át”.
A lényegesség elve ott sérül, hogy az MNB esetében 60,3 millió forint, azaz a működési költséget fél százaléka az alsó határ, ehhez képest a számvevők által kifogásolt tételek összességében sem érik el ezt a küszöböt – ráadásul tévedéseken alapulnak. A 12 milliárd forintos működési költségkerethez képest egy kipellengérezett, rossz sorba könyvelt kilencezer forintos tételen és egy kilencmilliós túllépésen folyt a vita, ami arra a sommás számvevőszéki megállapítással zárult, hogy a MNB működésében szabálytalanságok mutathatók ki.
Pedig csupán 46 darab eszköz 2 napi értékcsökkentésének téves elszámolásáról van szó. Az ÁSZ a nem hatékony gazdálkodást még azzal is példázza, hogy a nyomtatók és multifunkciós gépek 2006-os 558 darabos jegybanki állománya 2012-re „csak” 171-re csökkent.
Az iratkezelési gyakorlat is megfelelően zajlott, a hiteles elektronikus dokumentumforgalomban hiba nem mutatkozott – állítják az MNB-nél. A bérpolitikánál pedig másként számol az ÁSZ és másként a jegybank. Az előbbi a kereskedelmi banki átlagot, utóbbi a medián veszi alapul, amelytől tíz százalékkal térhetnek mindkét irányban.
Ami pedig a sarkalatos pontot, az IMF által igényelt adatszolgáltatást illeti, ott sem lépte túl a hatáskörét a jegybank, amely szerint az ÁSZ által az illegálisnak minősített adatkiadás indokolt volt és kifejezetten a pénzügyi stabilitási kockázatok elkerülését szolgálta,
Emlékeztetnek arra, hogy az MNB - a 2008-as IMF-megállapodás nyomán - hitelügynökként járt el a valutaalappal szemben, s ebben a minőségében jogosult az adatszolgáltatásra, ehhez az államnak nem kell jogszabályban felhatalmazás adnia számára.. Mi több az adatokat az érintett nagy bankok tudtával továbbították az IMF-hez, azt a hibát azonban valóban elkövették, hogy a szóbeli tájékoztatást nem „dokumentálták le”, s az írásban tett hozzájárulásokat utólag szerezték be – hiánytalanul. A mulasztás ügyélben a felelősség feltárására vizsgálat indult a jegybankban.
