Az ÁSZ ugyanakkor a véleményében felhívja a figyelmet a költségvetési kockázatokra, egyúttal üdvözli a költségvetési tartalékolás új elemekkel történő kiegészítését. Az ÁSZ szerint a költségvetés korábbi elfogadásával a gazdasági szereplők számára is kiszámíthatóbbá válnak a költségvetési folyamatok.

A költségvetési törvényjavaslat 16 551,2 milliárd forint kiadási és 15 789,6 milliárd forint bevételi főösszeggel számol, melynek az ÁSZ 83,6 százalékát, illetve 89,7 százalékát ellenőrizte. A költségvetési törvényjavaslat korábbi benyújtása ellenére, annak megalapozottsága összességében javult: az ÁSZ az ellenőrzött kiadási előirányzatok 96,6 százalékát megalapozottnak, 2,92 százalékát részben megalapozottnak és 0,48 százalékát nem megalapozottnak minősítette. A bevételi előirányzatok 89,55 százaléka megalapozott, 10,27 százaléka részben megalapozott és 0,18 százaléka volt nem megalapozott.

A számvevőszék megállapította: az ellenőrzött előirányzatok alapján a törvényjavaslat bevételei és kiadásai összességében megalapozottnak tekinthetőek.

A megalapozottság növekedése elsősorban az adórendszer stabilizálódásnak köszönhető, annak, hogy 2016-ban nem vezetnek be új adókat.

Az ÁSZ az adóbevételek 84,4 százalékát megalapozottnak minősítette szemben a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat adóbevételi előirányzatai esetében, ahol ez az arány 51,3 százalék volt. A számvevőszék szerint szinte teljes körűen megalapozottak a társadalombiztosítási alapok ellenőrzött bevételi és kiadási előirányzatai, és ehhez hasonlóan megalapozottak az önkormányzatok támogatását szolgáló előirányzatok is.

Az ÁSZ úgy ítélte meg: a kiadási oldalon elsősorban az jelent kockázatot, hogy az úgynevezett felülről nyitott, azaz évközben túlléphető kiadási előirányzatok együttes összege eléri a kiadási főösszeg 53,3 százalékát (8822,9 milliárd forintot). Ezen belül a külön szabályozás nélkül túlléphető előirányzatok összege eléri a kiadási főösszeg 38,1 százalékát (6301,9 milliárd forintot).

Kockázatot jelent az, hogy a gyógyító megelőző ellátás szakintézeteinek és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak a tervezett kiadásai megfelelő strukturális intézkedések meghozatala esetén biztosítják csak a feladatok zavartalan ellátását.

A bevételi oldalon az ÁSZ az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek esetében azonosított jelentősebb kockázatot, mivel az úgynevezett "egyéb értékesítési és hasznosítási bevétel" előirányzaton tervezett 115 milliárd forint realizálhatóságát dokumentumokkal az ellenőrzött szerv nem támasztotta alá.

A 2016. évi költségvetési tervezés sajátossága, hogy egyszerre kell fedezetet nyújtania Európai Unió 2007-2013-as költségvetési ciklusában az uniós forrásból finanszírozott, folyamatban lévő programok befejezéséhez, és a 2014-2020. évi költségvetési ciklusban induló fejlesztések társfinanszírozásához. Az új költségvetési ciklus alatt felhasználható uniós és hazai forrás 2016-ra eső részét az EU-s programidőszakon belüli ciklikusság figyelembevételével tartalmazza a költségvetés. Az előző ciklusról áthúzódó programok hazai költségvetési finanszírozási igényét a forrásvesztés elkerülésére hozott intézkedések figyelembevételével tervezték meg. Kockázatot jelent, hogy az EU Bizottsága egyes programok felfüggesztésére vonatkozó döntéseinek következményeit a tervezéskor még nem lehetett tudni.

Az ÁSZ szerint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 100 milliárd forint összegű előirányzata megfelel a törvényi követelményeknek. Az országvédelmi alap 100 milliárd forintos előirányzata több mint háromszorosa a 2015-ös előirányzatnak. Mértékének megítélését nehezíti, hogy az előterjesztő nem mutatta be, meghatározásánál milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számolt. A költségvetés teljesíthetőségének biztonságát növeli, hogy a fejezeteknél most első ízben képeztek úgynevezett fejezeti stabilitási tartalékot, ezek együttes összege 35,0 milliárd forint.

A számvevőszék megállapította, hogy az államadósság-mutató 2016. évre 73,3 százalékra (2015. évről 1 százalékponttal) csökken, ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének az alaptörvényben meghatározott kötelezettsége teljesül. Az államadósság-mutató egy százalékpontos csökkenése jelentős tartalékot is tartalmaz, mivel az alaptörvényben meghatározott kötelezettség még az államadósság további 305,6 milliárd forintos növekedése mellett is teljesülne.

Az európai uniós módszertan szerint számított 2 százalékos GDP-arányos hiánycél 351,9 milliárd forinttal alatta marad az uniós és hazai jogszabályokban rögzített követelménynek, így a jogszabályi előírások abban az esetben is teljesülhetnek, ha a GDP vagy az államadósság, illetve a hiány a tervezettnél kissé kedvezőtlenebbül alakul.

A törvényjavaslat ugyanakkor nem tesz eleget a gazdasági stabilitásról szóló törvényben rögzített, az államadósság növekedése mértékét korlátozó adósságképlet szerinti követelménynek, ami az államadósság összegének csak 0,35 százalékos növekedését engedi meg a törvényjavaslat szerinti 3,3 százalékos növekedési ütemmel szemben.

(A kormány szerdán nyújtotta be az adósságképletet is módosító javaslatát. Eszerint a szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Egyéb más esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kellene elérni.)