Az olaj árszintje a jövőben is magas marad, elsősorban az arab világban mutatkozó feszültségek miatt. A tavaszi forradalmak után az amerikai befolyás érdemben csökkent az arab világban, ez is közrejátszik a tartós drágulásban – vélekedik Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője, aki szerint az iráni atomprogram okozta konfliktus is komoly nyomást jelent a jegyzésre.

Olajtárolók Hamburgban: Szibériából jöttem

S bár a recessziós környezet elvben kisebb kereslettel és ennek megfelelően alacsonyabb árakkal jár, ez a tétel ezúttal megdőlni látszik. Az olajár erősödését az ellátásbeli kockázatok magyarázzák. A szíriai olajkiviteli embargó és a világtermelés 5 százalékát adó Irán exportja körüli bizonytalanságokat megtestesítő kockázati felár még meg sem jelent teljes egészében az árakban.

Háda emlékeztetett arra, hogy a líbiai olajtermelés kiesése 20 dollárral tartotta magasabban az olajárat a reálisnál, de ott a helyzet a Kadhafi-rezsim teljes bukásával rendeződött, az olajszállítások lassan visszakúsznak a forradalmat megelőző szintre. Ez a konfliktusforrás, mint árfelhajtó tényező megszűnt, ám a fekete arany ettől még nem lett automatikusan olcsóbb, mivel a kiéleződő iráni konfliktus árfelverő hatása a helyére lépett.

A Quaestornál úgy látják, hordónként 15 dollárral drágább emiatt a kőolaj. Egy esetleges iráni exporttilalom elrendelése 40 dollárral fejelné meg a világgazdaság állapotának megfelelő alapárat, ha úgy tetszik, ekkora a spekulációs felár. (Most 110 dollárnál jár a jegyzés.) Ez könnyen azt jelenti, hogy az olajár túllép a jelenlegi 137 dolláros rekordon.

Az iráni feszültség enyhülése a jelenlegi világpolitikai környezetben csodaszámba menne, kizárni mégsem lehet. Az elemzők mindamellett óvatosságra intenek, mert ha mégis oldódna a geopolitikai feszültség, és eltűnne a spekulációs felár, az egy hatalmas áresést hozna magával. Persze az is elképzelhető, hogy az iráni válsággóc helyére egy másik lép, példának okáért ilyen lehet a szuverenitását az amerikai kivonulás után visszanyerő Irak.

A másik kedvenc spekulációs célpont az arany, amely iránt töretlen kereslet mutatkozott az elmúlt negyedévben. A vásárlások hat százalékkal nőttek, a jegyzésár most az unciánkénti 1716 dollárnál jár. Az érmék, tömbök készítéséhez felhasznált befektetési célú arany kereslete 33 százalékkal nőtt egy év alatt, s az európai államok romló devizaadósi minősítése, illetve az Egyesült Államok költségvetése körüli viták a jövőben is jó okot szolgáltatnak az aranyvásárlásokra.

Ráadásul a keresletet a piacon vevőként jelentkező központi bankok is táplálják. A fizikai készletek fokozatos kimerülésével egyre drágábban lehet előállítani az aranyt, a költségek már megközelítik az unciánkénti nyolcszáz dollárt. S bár az arany piacán az utóbbi három hónapban egy 7 százalékos korrekció történt, az értékálló nemesfémbe vetett hit megtöréséről nem beszélhetünk.

Az aranyé a jövő, amit a Quaestornál azzal támasztanak alá, hogy a jelzálogpiaci válság óta a főbb devizák alig fizetnek kamatot, s ha recesszióba fordul Európa, tovább lassul az ázsiai térség növekedése, akkor a globális kamatszint még tovább csökken. Ezek mind az arany malmára hajtják a vizet.

A mezőgazdasági termékek, az ipari, illetve színesfémek piacát olyan erős pesszimizmus uralja, amelyre két éve nem volt példa. A határidős piacon a spekulatív vételi pozíciókat rohamléptekkel építették le a nyersanyagba fektető alapok. A rizs, búza, szója, zab, gyapot, kávé, kakaó, réz piacán további árfolyamesés is elképzelhető.

Az olajtermékek és a nemesfémek azok a nyersanyagok, amelyek drágulhatnak. A fűtőolaj a téli hónapokban a fokozott keresletre rendszerint áremelkedéssel reagál. A mezőgazdasági termékek közül a kukorica esetében számítanak az elemzők nagyobb valószínűséggel áremelkedésre, mivel az előrejelzések szerint az amerikai készletek 34 százalékkal lesznek alacsonyabbak jövőre az idei és a tavalyi szinteknél. Búzából évtizedes csúcsra értek a készletek, a farmerek pedig a szójáról inkább a kukorica termelésére térnek át a nagyobb jövedelmezőség reményében.

Mindent egybevetve a spekulánsok most nem szakíthatnak nagyot az árupiacokon – véli Háda Bálint. Megítélése szerint a globális növekedési kilátások romlása és az európai recessziós félelmek erősödése nyomán nem kizárt, hogy a nyersanyagpiac a részvény-, illetve kötvénypiacnál is rosszabbul teljesít az előttünk álló negyedévben, ezért a réz, a búza, a kávé és a kakaó piacán eladói, míg az arany, az ezüst, a fűtőolaj piacán viszont a vevői oldalra érdemes állni.