Amióta ismertek lettek a kormány Otthonvédelmi Akciótervének részletei, az árfolyamrögzítéssel kapcsolatban sok szakember (köztük az MNB is) óvatosságra inti a lakosságot ennek a lehetőségnek a kihasználását illetően. A Duna House Hitel Centrumának vezetője, Veisz István is úgy véli: aki ezt a mentőövet választja és a felszabadult tőkét fogyasztásra fordítja, várhatóan rosszabb helyzetben fogja találni magát az árfolyamrögzítés időszakát követően, mint amilyenben most van.

Az árfolyamrögzítés gyakorlatilag egy újabb addicionális, alacsony kamatozású hitelfelvétel. Kevés azon esetek száma, amikor egy adós problémáját csak úgy lehet megoldani, hogy egy újabb hitellel terheli a gazdálkodását. Egy ilyen lépés csak azon esetekben lehet indokolt, ha az adós úgy véli, hogy a hitel lejártakor már jelentősen jobb gazdasági helyzetben lesz, (például előléptetik, vagy fizetésemelést remél,) vagy ha a terhelt ingatlant jelentősen magasabb áron tudja a lejáratkor eladni, mintha a bank most árverezné el. Ezek elég kockázatos és kiszámíthatatlan események, így egy ilyen döntést alaposan meg kell fontolni.

A hitelszakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy vannak olyan körülmények, amelyek esetében erősen megfontolandó a rögzített árfolyammal élni. Ez olyan esetben fordulhat elő, amikor az adós a rögzítéssel járó új hitel kedvező tulajdonságát, - vagyis az alacsony kamatot – egy másik drágább hitel (például személyi hitel vagy hitelkártya törlesztés) kiváltására használja, amely a jelzálog hitelen felül terheli. Ebben az esetben a rögzítéssel felszabaduló tőkét a drágább hitel előtörlesztésére lehet használni.

Másik lehetőség, hogy a felszabaduló tőkét lakás-takarékpénztári megtakarításra fordítja az érintett, amelyből kedvezményes lakáskölcsönt tud felvenni. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy itt is adódhat egy negatív forgatókönyv, amely akkor íródik, ha a rögzítési idő végén lényegesen magasabb lenne a frank árfolyama, mint most. Ebben az esetben ugyanis az adós majd a magasabb árfolyamon fog tudni törleszteni, hisz a rögzítés nem szünteti meg az árfolyamkockázatot, csak kitolja azt.

Veisz István hozzáteszi, hogy minden elhamarkodott döntés előtt érdemes szakemberhez fordulni és közösen kiszámolni, hogy az adott feltételek mellett érdemes-e a fentiek valamelyikét választani.

Nézzük a konkrét számokat.

Ha négy éve, még 165 forintos frank árfolyamon felvett valaki 10 milliós hitelt 20 évre, amelynek a jelenlegi THM mutatója 7,5%, akkor most a havi törlesztő részlete 104.181 Ft. (215 forintos svájci frank árfolyamnál.) Ha ebben az esetben az adós árfolyamrögzítést választ, akkor a következő 36 hónapban az átmeneti törlesztő részlet 84 600 Ft-ra csökkenne, vagyis a megtakarítás 19.581 forint havonta.

Kalkuláljunk elsőnek azzal, ha ezt az összeget az adós egy magasabb kamatozású, például személyi kölcsön átütemezett törlesztésére fordítja. Ezeknek a kölcsönöknek az átlagos THM mutatója 25-31% között mozog. Ha valaki 60 hónapra felvett 1,5 millió Ft-ot két éve, annak a havi törlesztője 42 ezer Ft és a jelenlegi tőketartozása 1 150 ezer Ft. Ebben az esetben megérheti az árfolyamrögzítést választani és az így keletkezett havi megtakarítást felhasználni és magasabb törlesztő részlettel fizetni a személyi kölcsönt. (Ehhez a folyósító banknál szerződésmódosítást kell kezdeményezni, amelynek költsége bankonként eltérő.

1.500.000 forintos személyi kölcsönnél átlagosan 15.000 forint körül alakul.) A vállalt magasabb törlesztő részlettel, vagyis 61.581 Ft-tal számolva egy évvel rövidebb futamidő alatt fizethető vissza a kölcsön és így összességében kevesebb kamatot is kell fizetni a banknak.

A fenti számításokból kiindulva, ugyanígy használható az árfolyamrögzítésből felszabaduló havi pénzösszeg akár áruhitel vagy hitelkártyák előtörlesztésére is. Ez utóbbiak kamatozása rendkívül magas, a THM 38-45%-os.

Másik lehetőség a meglévő devizaalapú lakáshitel kiváltása lakás-takarékpénztári megtakarítással. Korábban már szakértők foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a lakás-takarékpénztári megtakarítások hozama 10% feletti - és ráadásul kamatadó sem terheli, így megérheti az árfolyamrögzítést és ezzel egy alacsonyabb kamatozású hitel lehetőségét választani, hiszen ezzel nyereség érhető el. Azonban több szakértő is leszögezte, hogy mivel a lakástakarék-pénztári megtakarítások hozama leghamarabb 4 év után realizálódik így nem éri meg a jövőbeni hozam reményében felvállalni az árfolyammozgásokból adódó kockázatot.

Mindazonáltal a Duna House szerint érdemes még egy előnyét figyelembe venni e megoldásnak, mégpedig, hogy a megtakarítási idő végén kedvezményes – a jelenlegi devizahiteleknél alacsonyabb - kamatozású forint alapú lakáskölcsön igényelhető, amellyel a fennálló devizaalapú lakáshitel előtörleszthető.