Törvényileg szabályozná a devizakölcsön forintosításának, valamint a tartozás 25 százaléka elengedésének eljárásrendjét a kötelezettségüket tartósan nem teljesítő adósok esetében a nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat. Egy másik indítvány az árfolyamrögzítésre jelentkezők kérelmeinek befogadási sorrendjét szabályozná.

Matolcsy György a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztéshez nyújtott be indítványokat. Az árfolyamgátként ismertté vált törvényjavaslat zárószavazása hétfőn lesz. Egy korábban elfogadott módosítás szerint az árfolyamrögzítés nem a lakás érteke, hanem a hitel felvételkori összege alapján igényelhető, azoknak, akik kevesebb mint 20 millió forint értékben adósodtak el.

A pénzügyi intézmények a zárószavazás előtti módosító javaslat szerint augusztus 31-ig kötelesek a még fel nem mondott devizakölcsön-szerződés alapján fennálló, vagy abból eredő követelést az MNB által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán forintban fennálló követelésre átváltani. Ugyanez vonatkozik a még fel nem mondott pénzügyi lízingszerződés esetén a teljes fennálló finanszírozási összegre és maradványértékre.

Az átváltás feltételei: forintra átváltásra korábban még nem került sor; a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal terhelt), illetve a pénzügyi lízingszerződés tárgyát képező ingatlan, több ingatlan esetén pedig az ingatlanok együttes értéke nem haladta meg a 20 millió forintot; a hiteladósnak 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forint összegű 90 napon túli késedelme volt, ami azóta is folyamatosan fennáll; a devizakölcsön-szerződés alapján jelzáloggal terhelt egyik ingatlanra sincs végrehajtási jog bejegyezve, és a hiteladós május 15-ig írásban nyilatkozik a pénzügyi intézménynek arról, hogy késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.

A pénzügyi intézmény a forintra átváltás napján köteles a fennálló értékvesztés, illetve céltartalék figyelembevétele nélkül megállapított követelése – ideértve a már esedékessé vált kamatot, költséget és díjat is - értékének 25 százalékát elengedni a javaslat szerint. A forintra átváltással, valamint a követelés 25 százalékának elengedésével összefüggésben a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben díjat, költséget nem számíthat fel.

A miniszter másik módosító javaslata az árfolyamrögzítésre jelentkezők kérelmeinek befogadási sorrendjét szabályozná a vélelmezhetően nagy számú igénybejelentés ütemezett, előre tervezhető feldolgozásának érdekében. A törvényjavaslat hatályba lépését követő első két hónapban a pénzügyi intézmények kizárólag a közszférában dolgozók kérelmét kötelesek befogadni, majd ezt követően júniustól a lakáscélú hitelesekét, szeptembertől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkező hiteladósokét. A javaslat ugyanakkor nem zárja ki, hogy a pénzügyi intézmények már korábbi időpontban is befogadjanak kérelmeket.

Egy további kormányjavaslat a gyűjtőszámlahitel-szerződés megkötésének feltételeit bővítené, hogy az árfolyamvédelem csak olyan pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozzon, amelyeket 2011. december 15. - a Bankszövetséggel történt megállapodás nyilvánosságra hozatala - előtt kötöttek.

A nemzetgazdasági miniszter egy másik módosító indítványa a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt egészítené ki: a fizetési könnyítéssel kapcsolatos kérelmeket a Magyar Államkincstár bírálja el. Az adózás rendjéről szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos új pontjai alapján a köztartozás jogosultja az adós erre vonatkozó kérelme esetén fizetési könnyítésről, mérséklésről dönthet.

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításával változtatna a nemzetgazdasági miniszter a THM-plafon szabályozásán is: a javaslat szerint nem az érintett naptári félévet megelőző napon, hanem az azt megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat lenne az irányadó a korlátozás alkalmazásánál. A módosítás az indoklás szerint azért szükséges, mert az MNB kamatdöntő üléseire a hónap végén kerül sor, ezért előfordulhat, hogy a pénzügyi intézményeknek egy nap sem áll rendelkezésükre a jegybanki alapkamat változásából adódó törvényi kötelezettségek végrehajtására.