Árcsökkenésre számít az Európai Központi Bank
Nowotny úgy vélte, több hónapon át csökkenni fognak a fogyasztói árak éves összehasonlításban az euróövezetben, ezt azonban nem nevezte deflációnak. A kamatkilátásokról nem szólt, de azt mondta, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) szükség esetén módja van bővíteni a piaci kötvényvásárlásra eddig előirányzott, 60 milliárd eurós keretet.
Az EKB legutóbb május elején csökkentette alapkamatát, negyed százalékponttal 1,00 százalékra, újabb rekord mélységbe, és mennyiségi enyhítést, azaz elektronikus pénzhígítást is bejelentett euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, fedezett kötvények vásárlására 60 milliárd euró erejéig, tekintettel az eltűnő inflációra. További kamatcsökkentésre jelenleg nem számítanak a piacon, annak dacára, hogy az előzetes becslés szerint májusban 0,0 százalékra, zéróra csökkent a tizenkét havi infláció az euróövezetben, vagyis az átlag szintjén ugyanoda süllyedtek a fogyasztói árak, ahol tavaly májusban voltak. Ilyen még sosem fordult elő az euróövezet történetében. Előzőleg áprilisban 0,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció.
Legutóbb márciusban az EKB 2,2-3,2 százalék között jósolta az euróövezeti GDP idei visszaesését. Az Európai Bizottság 4,0 százalékos GDP-csökkenésre számít idén az euróövezet átlagában. Az EKB márciusban mínusz 0,7 százalék és plusz 0,7 százalék között valószínűsítette az euróövezeti GDP alakulását jövőre. Az Európai Bizottság jövőre 0,1 százalékos visszaesésre számít.
Az Európai Központi Bank dolgozói első sztrájkjukat rendezik szerdán a bank 1998-as megalakulása óta. A dolgozók egyórás tüntetést is tartanak a bank frankfurti székháza előtt, tiltakozva a nyugdíj- és az alkalmazotti kedvezmények tervezett módosítása ellen. A sztrájkot a Nemzetközi és Európai Közszolgálati Szakszervezet szervezi, ehhez tartozik az EKB alkalmazottainak 40 százaléka, ez az egyetlen elismert szakszervezet a bankban. A szakszervezet szerint a tervezett módosítások miatt a dolgozók jövedelme 15 százalékkal is csökkenhet. A bank vezetése azt akarja, hogy a dolgozók fizessenek többet a nyugdíjalapba, viszont csökkenteni akarja a korai nyugdíjazást ösztönző kedvezményeket. A szakszervezet azért is elégedetlen, mert a szokásos bértárgyalásokon szerinte túl csekély az alkalmazottak befolyása a döntésekre.