Az idestova 26 éve savanyúságtermeléssel és kiskereskedelemmel foglalkozó Szabadosné Schiller Katalin, a vecsési Sauer Bt. ügyvezetője többször tett kísérletet arra, hogy termékei bekerüljenek a nagy hipermarketek polcaira. Rendre azzal kellett szembesülnie: a nagy láncok nyomott átvételi árait csak akkor tudja tartani, ha jóval gyengébb minőségű árut állít elő. A különféle fővárosi és vidéki piacokon ma már nyolc üzletet működtető vállalkozás vezetője azt tapasztalja: a rendszerváltás óta szemmel láthatóan csökken a forgalom a piacokon. A kis szakboltok szaporodása ugyanakkor éppen ezzel is magyarázható: ha a kiskereskedő fenn akar maradni, több lábon kell állnia. A Sauer Bt.-nek a fővárosi piacok mellett olyan, viszonylag távoli helyen is van üzlete, mint Pécs vagy Miskolc. Bár a fizetőképes kereslet kisebb lett, a vásárlók száma nem csökken: aki a minőségi friss árut keresi, ma is betér a piacra, legfeljebb nem egy kilót vesz a kovászos uborkából mint tíz éve, hanem csak húsz dekát.

Tavaly, a háromszázalékos kiskereskedelemi forgalomcsökkenés közepette kiugró mértékben megugrott a független pékségek, édességüzletek, zöldség-, gyümölcs-, borszaküzletek, bio- és naturaboltok száma. A diszkontokkal és a hipermarketekkel szemben csaknem mindig vesztésre álló kisboltok tulajdonosai a specializálódásban találták meg az ellenszert.

A hazai élelmiszer-kiskereskedelemben az előző év második fele volt a vízválasztó, amikor a huzamosabb ideje pangó forgalom miatt rövid idő alatt 3300 élelmi-szer-áruház és vegyesüzlet dobta be a törülközőt, ugyanakkor mindössze néhány hónapon belül 2600-ról 3500-ra nőtt a kenyér- pékáru- és édességüzletek száma, s ötszáz zöldségboltot nyitottak.

Az iparcikkeket kínáló egységek körében az év eleje óta tartó forgalom-visszaesés összességében 1300-zal csökkentette az üzletek számát, de a barkácsboltok, illetve a KSH-besorolásban az "egyéb iparcikküzletekhez" sorolt szakosodott boltok - például a kegytárgyakkal, horgászcikkekkel, méhészettel foglalkozók - száma nőtt. Méghozzá nem is kis ütemben: fél év alatt csaknem ezerrel. A használtcikk-kereskedések terjedését azonban zárójelbe lehet tenni, mert ebben a körben nem új keletű a tendencia: ezekből már a korábbi években is egyre több akadt. Az azonban kétségtelen, hogy tavaly a második fél évben az eddigi növekedési ütem duplájára futott fel, s 6500-ra bővült az ilyen üzletek száma.

- Az egyre szaporodó szakosodott üzletek mögött jórészt azokat a kiskereskedőket lehet sejteni, akik az utóbbi időben beszállítóként kiszorultak a nagy láncokból, így rákényszerültek saját üzletek nyitására - mondja Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke. Másrészt alighanem jó pár olyan kiskereskedő is akad - teszi hozzá -, aki korábban visszaadta a vállalkozását, de nem tudott máshol elhelyezkedni, így kényszerűségből visszatért a piacra.

Szakmai körökben úgy vélik: különösen a pékáruboltok szaporodását siettette, hogy a nagy hálózatok sorra áttértek a termékek saját előállítására. Az onnan kiszorult független sütödék így arra kényszerültek, hogy saját értékesítő helyeket nyissanak. Ez magyarázatot adhat arra a jelenségre is, hogy a 2007 előtti évek fogyasztási boomja közepette miért stagnált vagy éppenséggel csökkent az ilyen üzletek száma.

Bár Varga László, a Pékszövetség elnöke úgy véli: a statisztikai adatok túlzóak. Szerinte jó pár olyan parányi bolt is a nyilvántartásba került, amely a hagyományos értelemben nem számítana tisztes péküzletnek. Ugyanakkor az elnök maga is úgy látja: a piacot eddig domináló, tömegterméket előállító vállalkozások egy része várhatóan átáll a magasabb hozzáadott értéket képviselő, minőségi termékek gyártására. Nyugat-Európában megszokott, hogy a kisebb termelők portékájuk 75-80 százalékát saját üzleteikben értékesítik. Nálunk ez az arány jóval alacsonyabb. Varga László becslése szerint az ezerötszáz pékség 10-12 ezer üzletet tudna fenntartani. Igaz, a szakmára szabott pályázati rendszer kialakítása nélkül vajmi kevés esély van arra, hogy a sok esetben elavult eszközökkel dolgozó sütödék megújulhassanak, illetve saját üzletet nyissanak - mondja Varga László, hozzátéve, hogy a pékszövetség ősztől tárgyalásokat folytat a szaktárcával egy ilyen támogatási rendszer kialakításáról.

Más utat követ a Kisosz, amely maga kínál a kiskereskedőknek kifejlesztett mikrohitelt. A szövetség évek óta hirdeti, hogy a hipermarketek szorításában a kisebb kereskedőknek a szakosodás jelenti a túlélést. A mikrohitel bevezetése után néhány hónappal már több mint 2,5 milliárd forintot kihelyeztek - ebből a forrásból egy-egy vállalkozás átlagosan 3,5 millió forintot fordíthat fejlesztésre.

Egyelőre kérdés, hogy a tavalyi tendenciák erre az évre is áthúzódtak-e. Antalffy Gábor szerint az ütem lassulni fog, de a szakboltok száma tovább növekszik. Piackutatások szerint a független kisboltok a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 15-16 százalékát fedik le.

A piac változása a hazai fogyasztói kultúra változását is jelzi. A többnyire nagyáruházakhoz kötődő élelmiszerbotrányokban a hazai vásárlók megkapták az első pofonokat - fogalmaz Antalffy Gábor -, így ma már bizalmatlanabbak a lényegében ellenőrizhetetlen eredetű importtermékkel szemben.

Piackutatói vizsgálatokból egyre árnyaltabb kép rajzolódik ki a hazai fogyasztóról. Míg általánosságban igaz, hogy a térségben a magyar fogyasztó a leginkább árérzékeny, az utóbbi években egyre markánsabbá válik a minőséget előtérbe helyező vásárlói réteg. Jó példa erre az ételkülönlegességekre és fűszerekre szakosodott Culinaris eddigi sikere is. A két műszaki szakember alapította üzlet már harmadik egységét nyitja. - Összesen húsz alkalmazottat foglalkoztatunk, és sikerül rugalmas, a piaci igényekhez gyorsan alkalmazkodó üzletmenetet folytatnunk - mondja Biró, Botond Boldizsár, a cég társtulajdonosa. Az elkötelezett cégvezetők kezdetben maguk is be-beálltak a pénztár vagy a pult mögé, s a beszerzések jó részében ma is részt vesznek, ami igen kemény munkát jelent - teszi hozzá. Az üzletben ugyanis 8-9 ezer-féle terméket tartanak - ami vetekszik egy hipermarket élelmiszercikkszámával. - A Culinaris néhány dolgot tanul is a hipermarketektől - mondja Bogáthy Zoltán, a cég másik alapító tulajdonosa. A cég rendelkezik saját raktárbázissal - ahol nagykereskedelmi tevékenységet is folytat -, továbbá a magas minőségű, egyedi élelmiszereket legtöbb esetben közvetlenül a termelőktől szerzi be.

- A siker másik alapeleme a vevőkiszolgálás - vallja Biró Botond Boldizsár. A vevőt unott arccal fogadó eladónak nincs is maradása a cégnél, ám a többieket külföldi tanulmányutakra is elviszik.

Az emberek egyébként egyre több helyről töltik fel a hűtőt - ez az igény szüli, hogy az utóbbi időben orsztágszerte sorra megújítják a piacokat. Újból fontossá kezd válni a személyes vevő-eladó kapcsolat. A tavaly megszaporodott bio- és naturaüzletek esetében ez az igény különösen tetten érhető. Több nagy áruházlánc megpróbálja - kevés sikerrel - beédesgetni a biotermékeket kereső vásárlókat, ám az, hogy néhány terméket letesznek a polcra, ennek a körnek önmagában kevés. Ez a vásárlói réteg a bizalmi terméknek számító bioélelmiszerekért hajlandó többet fizetni, ám igényli a szakértő eladó tanácsait.

Kiskereskedelmi üzletek száma

Forrás: KSH

	2007 első fél év	2007 második fél év
Élelmiszer-vegyesüzlet és áruház	32 381	29 047

Specializálódott élelmiszerüzletek

Kenyér-, pékáru- és édességüzlet	2 603	3 493
Zöldség-, gyümölcsszaküzlet	3 241	3 733
Hús-, húsáruüzlet	2 918	3 100
Egyéb élelmiszerüzlet	1 886	2 029