- Háromszáz forintért itt úgy érezheted magad, hogy feltörtél. Annyi pedig bárki van - foglalja össze tömören az egyik itteni tulajdonos a papírpoharas gyorskávézók sikerének egyik titkát. Tény és való: kevés az olyan hely, ahol a drót nélküli internet áldását kihasználó, laptopjával babráló topmenedzser éppúgy természetes vendég, mint az álláshirdetéseket böngésző diák.

A nemzetközi recept - olasz kávé, bécsi mintájú, "beülős" üzlethelyiség, amerikai gyorséttermi szisztéma - idehaza is bevált, így 2007-ig gyakorlatilag hetente nyitottak egy-egy új egységet a nálunk megtelepedett nemzetközi láncok, köztük a német California, az ausztrál Gloria Jean's Coffee, az osztrák Coffeeshop Company vagy a lengyel Coffeeheaven. A Franchise Szövetség adatai szerint azóta újabb cégek kóstolgatják a magyar piacot. A lehetséges belépők között szerepel a brit Coffee Republic, a spanyol Café & Té, az olasz C House és a Chiaroscuro. Utóbbi már el is ismerte, hogy rövidesen kávézót nyit Budapesten - tudtuk meg Mandel Katalintól, a szövetség főtitkárától. A tavalyi év kávéházi piacot megrengető bejelentése az volt, hogy az egyik nagyágyú, a Starbucks és a szintén nehézsúlyú brit Costa Coffee felénk veszi az irányt. Majd a nemrég a szemiol indián törzs tulajdonába került amerikai Hard Rock Café is jelezte, hogy 2010 tavaszán egységet nyit Budapesten.

Persze esetükben "az itteni piac" Kelet-Közép-Európát jelenti, nem csak Magyarországot, amelynek kávézópiaca egyelőre a mezőny végén kullog a régióban. A nagy láncok inkább Romániát és Bulgáriát részesítik előnyben, ott több a megszerezhető jó hely, és fejlettebb a kávékultúra is. A Starbucks például négy egységet is nyitott Romániában, eközben a hazai kávérajongóknak még mindig várniuk kell arra, hogy a világ legdrágábbikaként ismert, a Starbucksban is kapható Kopi Luwakot Budapesten is szürcsölgethessék. Az ígéretek szerint nálunk még az idén nyitó Costa Coffee is Bulgáriában fektet be előbb, ahol másfél millió eurót költenek láncépítésre. Itteni egységeiket a Magyar Lapterjesztő Zrt. üzemelteti majd.

A Hard Rock Café is Romániában telepedett meg előbb, ahol 2007 elején adott át egy 1500 négyzetméteres egységet. A magyar piac meghódítását a két cég a létező legrosszabb pillanatra időzítette. Az utóbbi évek megszorításai miatt a kis kávézók katasztrofális forgalomcsökkenésről számoltak be, ám a nagyobb láncok számára sem biztos, hogy hosszú távon aranybánya lesz a magyar piac, ahol ma még az egy tucatnál több egységet számláló hálózatméretet csak a Semiramis és a McDonald's tudott elérni.

A külföldi láncokat az óvatosság jellemzi, szemben a hazai befektetők hiperaktivitásával. Mandel Katalin szerint ugyanis a honi vállalkozók részéről óriási az érdeklődés a kávézók iránt. Nem túlzás, hogy divatos befektetési célpont lett a kávézó - fogalmaz a főtitkár asszony.

Hozzáértők szerint a hazai kávézópiac problémája részben abból adódik, hogy alig akad olyan forgalmas helyen kiadható üzlethelyiség, ahol gazdaságos lenne egy gyorskávézót üzemeltetni. Piaci pletykák szerint a Starbucks több mint egy éve beharangozott itteni nyitása is helyválasztási problémák miatt csúszik. A láncok között ádáz harc dúl egy-egy forgalmas, ugyanakkor reprezentatív helyen lévő. Nagyméretű üzlethelyiség megszerzéséért. Makróczi Béla, a 2005-ben érkezett California Coffee üzemeltetője megkockáztatja: kiadható, jó helyek hiánya miatt gyakorlatilag egy-két éven belül be is fejeződhet a nagyobb kávézóláncok betelepülése.

A versenyt nehezíti, hogy nálunk a kávéházak jellemzően jóval kevésbé jövedelmezőek, mint a környező országok zömében - állítja Orbán Gergely,a kávéházak.hu szakértője, aki "civilben" maga is kávéházat vezet. A gond az, hogy miközben az itteni bérleti díjak lassan utolérik a nyugati színvonalat, egy magyar kávézó forgalma csak a töredéke marad egy olaszénak vagy egy osztrákénak. Persze Orbán Gergely szerint ezért nem feltétlenül az utóbbi évben drasztikusan visszaesett fizetőképes kereslet tehető felelőssé, bár tény, hogy a 2007-es év még a forgalmasabb helyeken lévő nagy kávézóláncoknál is 10-30 százalékos visszaesést hozott. Sokkal inkább arról van szó, hogy nálunk jóval fejletlenebb a kávéházba járás kultúrája, mint a környező országokban. A vásárlóerőben jóval gyengébb Szófiában több mint hétszáz kávézóról tudnak, szemben a budapesti ötszáz körülivel. Ráadásul ez a szám Bulgáriában meredeken ível felfelé - míg nálunk vélhetőleg inkább csökken, főképp a kisebb, független kávézók bezárásai miatt.

A magyar ember ugyanis hajlamosabb a bezárkózásra, hogy a négy fal között élje az életét, mint a környező országok polgárai - mutat rá Orbán Gergely a hazai szociológiai kutatásokból ismerős tényre. Pedig fogyasztásban nagyjából hozzuk az uniós átlagot. Ám amíg ötven-hatvan éve, amikor Budapest "kávézóvárosnak" számított, a presszók és a kiskereskedelmi kávékimérések forgalma nagyjából fele-fele arányban ingadozott, ma az elfogyasztott kávé 90 százalékát otthon vagy a munkahelyen hörpintjük fel.

A California már megérkezett Budapestre. A Hard Rock Café és a Starbucks egyelőre keresi a helyét