- Halló! Mit, porszívót? Azt nem látok, csak nagyon sok embert! - válaszolja a telefonon kapott utasításra egy nyugdíjas úr a tömött piliscsabai Aldi üzlet közepén. Az első öt egyikeként megnyílt bolt még délután is tele volt vásárlóval, a parkolóban vadászni kellett a helyre. Az üzlet pedig nem kicsi: még a tágasabb magyar diszkontoknál is jóval nagyobb az alapterülete. Nemcsak a vevőket kell kerülgetni, hanem az Aldi menedzsereit, kisfőnökeit is, akikből többtucatnyi volt a boltban. Szigorúan fekete kosztümben, öltönyben figyelték az üzletmenetet. Nélkülük is tömeg lett volna, velük meg aztán végképp. Ők a vevőket nézték, a vevők meg a polcokat, amelyeken többnyire csupa ismeretlen nevű áru sorakozott. Az Aldi ugyanis kevés kivételtől eltekintve saját márkáit kínálja vagy egyszerűen márkanév nélküli, bérgyártatásban készült termékeket. Ismeretlenül ezért még nehéz megmondani, hogy megéri-e a termék az árát. Majd az első kóstolás vagy éppen az első mosás után kiderül. Az áru jelentős része import, de elég sok magyar terméket is találtunk az Aldi márkaneveken futók között. Főleg a tejtermékek és a húsáruk között. Jellemzően jelölik is az áru magyarságát. Aki meg a gyártók közül be tud kerülni az Aldi diszkontokba a saját termékével, annak már igazán nélkülözhetetlen márkája van. Sok ilyet nem találtunk, de azért ott volt a polcokon a Pöttyös Túró Rudi, a Pick szalámi, a Vénusz étolaj vagy a Koronás kristálycukor.

Az első öt Aldi egyelőre nem sok meglepetést hozott: az itteni üzletek hasonlítanak a Lengyelországban nyitottakhoz. A Nielsen piackutató ottani tapasztalatai többé-kevésbé a magyar piacra is érvényesek: szűk kínálat, túlnyomóan saját márkás élelmiszer, illetve néhány "húzóáras" elektronikai cikk. Ott százezres laptoppal, nálunk egyelőre százezres LCD tévé.

Azt, hogy az Aldi mennyire hosszú távra tervez itt, mutatja: ha egyszer meglátja a fantáziát a piacban, akkor már nem zavartatja magát a kedvezőtlen fejleményektől sem. Márpedig nálunk évek óta gyakorlatilag egymásra nyitják az új üzleteiket a láncok, már olyan, néhány ezer lakosú kistelepülések felé is terjeszkednek, amelyeket eddig legfeljebb a térképről ismertek. Ráadásul a tavalyi, negatív forgalmi rekordot hozó év után egyelőre az idei esztendő sem kecsegtet sok jóval az ágazat számára. Az Aldit azonban nem zavarták különösebben a rossz hírek. Van mit behoznia nálunk, hiszen a nagy konkurense, a Lidl nálunk már 2004 novemberében megjelent a piacon, és mára 94 üzletből álló hálózatot épített ki. A Lidlnek és az Aldinak lételeme a terjeszkedés. A piaci versenyben alacsonyabb árat minél nagyobb hálózatmérettel lehet elérni. Aki nem fejleszti hálózatát, az egy ideig még lehet nyereséges, azonban egy-két éven belül kispadról nézheti a küzdelmet.

Kérdés, hogy az Aldinak mennyi időre lesz szüksége, hogy behozza az itteni hátrányát. A fő helyi vetélytársai, a Lidl, a Penny Market és a hipermarketek közül a Tesco egyaránt gőzerővel fejleszt.

Kovács Gergely, a Lidl beszerzési ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre úgy fogalmazott, hogy a jövőben is tartják az eddigi hálózatépítési ütemet, évi 20-21 új üzletnyitást. Szerinte az itteni piacon ennél gyorsabb fejlesztési ütem valószínűtlen, részint a szakhatósági engedélyek beszerzésének a nehézsége, részint pedig az alkalmas területek hiánya miatt. - Nem sok fehér folt maradt - állítja az igazgató. Ez alapján az Aldinak nem lesz egyszerű dolga, ha országos, több száz újonnan épített boltból álló hálózatot akar kiépíteni.

Bár rövid idő alatt az új szereplő még nem forgathatja fel a piacot, azonban szakértők középtávon komoly változásokat jósolnak. Kovács Krisztina, a GfK Hungária kereskedelmi szakértője úgy látja, hogy az Aldi hálózatbővítése nyomán tovább nő az élelmiszer-kereskedelemben a nagy kereskedőláncok súlya, illetve ezen belül is tovább erősödik a diszkontok szerepe. Kérdés, kinek a rovására? Kovács Krisztina szerint főleg a független és a láncba szerveződött kisboltok közül morzsolódhatnak fel a küzdelemben, de a diszkontláncok között is kiéleződő harcra lehet számítani. Ennek nyomán piaci vélekedések szerint néhány éven belül legalább egy nagyobb lánc kivonul a magyar piacról.

Az új diszkontoktól azoknak a nagy hazai láncoknak (CBA, Coop, Reál) is van miért tartaniuk, amelyek eddig jól állták a sarat. E hálózatok üzleteinek többsége - ahogy a független kisboltok is - lakóhelyhez közel, illetve kisebb, a multik által még nem vagy kevésbé felfedezett településeken működik. A hiper- és szupermarketeknél kisebb alapterületű diszkontok azonban általában épp itt támadnak, így a hazai láncok boltjainak az elkövetkező években az eddiginél nagyobb helyi versenyre kell számítaniuk.

Piliscsabán úgy tűnt, hogy az Aldi bejövetelének vesztesei nem a vevők közül kerülnek ki. Ők fürtszám tették a bevásárlókocsijukba a 199 forintos banánt, miközben egy településsel odébb a zöldséges 298-ért mérte ezt, és az autóval tíz percre lévő Auchan is 248 forintos banánárat hirdet. A nyugdíjas úr végül megtalálta a száraz-nedves porszívót 9990-ért, már csak az üzletben hosszan kígyózó sort kellett kiállnia a pénztár előtt.

A bevásárlókocsikból ítélve volt miért bemenni az Aldiba