Áramlopás nagyüzemben
Az indiai villamosenergia-rendszer beépített kapacitása 174 gigawatt, szemben a magyar igényeket csúcsidőben is kielégítő 6 gigawattal. Csakhogy amíg nálunk az áramlopásból és a szállítás és az átalakítás során fellépő energiaveszteség átlagosan 10 százalék körüli, Indiában ez döbbenetesen magas, eléri a 33 százalékot – ismerte el a Bloomberg hírügynökség kérdésére Uma Shankar energiaügyi miniszter.
Hogy ezen belül mekkora a természetes veszteség és mennyiért tehetők felelőssé az áramtolvajok, arról legfeljebb becslések vannak. Az említett energiaveszteséggel India világrekordernek tekinthető, miközben például Kínában a 8 százalékra teszik a „kóbor” áram arányát.
Mindez az indiai áramszolgáltatók számára 16 milliárd dolláros veszteségforrást jelent, Az áramellátási gondok a gazdasági növekedésre is negatív hatást gyakorolnak. India - Kína és Japán mögött – Ázsia harmadik legnagyobb gazdasági hatalma, a hazai össztermék (GDP) tavaly 10,4 százalékkal nőtt, míg 2011-re a Nemzetközi Valutaalap 8,2 százalékos bővülést vetített előre. Ez 1,2 százalékponttal lehetne magasabb, ha megszüntetnék a lopásokat és korszerűsítenék a hálózatotAz eltűnt energia egyébként a takarékosságáról amúgy sem híres Kalifornia éves igényével egyenlő.
Az indiai hálózat sincs az igényeknek megfelelően méretezve, a központi teherelosztó adatai szerint nyári csúcsoknál a fogyasztói kereslet általában 10 százalékkal haladja meg az erőművek kínálatát. Még ennél is elszomorítóbb adat, hogy az 1,3 milliárdos országban 400 millióan még áram nélküli otthonokban élnek. A gondokat szaporítja a korrupció elburjánzása, az illegális bekötések felett némi baksisért szemet hunynak az állami tulajdonú áramszolgáltatók ellenőrei.
A villamosításra, továbbá a rendszer modernizálására és kapacitásbővítésre Manmohan Singh miniszterelnök 400 milliárd dolláros programot hirdetett a következő öt évre, s 120 gigawattnyi új áramtermelő kapacitás kiépítésével számol, továbbá a veszteségeket már 2013-ra szeretnék a felére csökkenteni. Megfigyelők maliciózusan jegyzik meg, hogy 1951 óta egyetlen egy évben sem sikerült tervezett kapacitásbővítést elérni.
A villamosenergia-elosztó rendszer 85 százalékban ma is állami tulajdonban van, s ahol megindult a szolgáltatás magánkézbe adása, ott jelentős mértékben sikerült visszaszorítani a lopásokat.Már az is sokat segített, hogy az elosztóállomások számát drasztikusan redukálták. Az első privát áramellátó 19 éve lépett színre, s Mumbai körzetében szolgáltat jelenleg is.
Új Delhiben is megjelentek a magántársaságok, itt a Tata Power és a Reliance Power 2002 óta közösen szolgáltat. Azóta kétharmadával csökkentették ugyan az ellopott árammennyiséget, de még így is masszívan veszteségesek. Ebben persze az is közrejátszik, hogy a hatóságilag megállapított áramtarifák rendkívül alacsonyak, miközben a költségeket piaci áron kell megfizetniük a cégeknek, hasonlóan a magyarországi helyzethez.
A Reliance illetékese szerint sokáig ez nem mehet tovább, mert ha nem válnak nyereségessé, akkor nem lesz pénz a fejlesztésekre és az egész rendszer összeomlik, tökéletesen függetlenül attól, hogy állami vagy magánkézben van.
Mindenesetre a magánosítást a tervek szerint felgyorsítják, hatékonyabbá téve ezzel a rendszert. Szakértők szerint ez egyetlen módja a helyzet konszolidálásának, illetve csak így lehet elkerülni a veszteséget veszteségre halmozó állami szolgáltatókat megmenteni a csődtől. Lesz olyan is, hogy a hálózat állami kézben marad, az üzemeltetést adják magánkézbe. Ez a modell Agrában már kiválóan bevált.
Addig is folytatódik a sziszifuszi munka az áramtolvajok felderítésére. Az amnesztia ígérete sokakat vett rá, hogy jó útra térjenek, ez esetükben egy modern, elvileg manipulálhatatlan mérő felszerelését jelentette. A nyomornegyedekben élőknek erre esélyük sincsen, sokszor nem is csinálnak belőle nagy titkot, hogy lopják az áramot. A villanyoszlopokról alászálló és elágazó kábelhalmaz jelzi, hogy lesz még bőven dolguk az ellenőröknek.
Akik persze nem szívesen látott vendégek a környéken. Egyikük, a harminc éves Akbar Basha egy különleges számítógépes program segítségével deríti fel a normálistól eltérő áramfelhasználási szokásokat Nyugat-Delhiben. Az éjjel mért kiugróan magas áramfogyasztás „gazdáját” lenyomozva illegális üzemeket is fel tudott deríteni – büszkélkedett a Bloomberg újságírójának, nem megfeledkezve persze arról, milyen atrocitások érték.
Az egyik rajtakapott asszony bosszúból nemi erőszak kísérletével vádolta meg, volt hogy megtépték a ruháját és ellopták az autójának kulcsait. A közutálat a szigorú büntetések láttán valamennyire érthető is, hiszen utolsó „kliensét”, egy kórházi technikust 340 dolláros bírság megfizetésére kötelezték, ami az éves áramfogyasztásának a duplája.
Basha tapasztalatai szerint a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbben megpróbálnak kibújni a felelősség alól, a technikus például azzal állt elő, hogy az illegális bekötést egész biztosan az előző tulajdonos csináltatta. Ennek eldöntse azonban már nem Basha feladata. Ahogy fejlődik a technika, úgy válnak kifinomultabbá az áramtolvajok – mondja hozzátéve: biztos abban, hogy ez a macska-egér harc még sokáig folytatódik.
