Ez azért fontos az orosz vállalatnak, mert a határozatban megtagadták a Mol részvénykönyvébe tulajdonosként való bejegyzését, s ezért nem vehetett részt a magyar cég idei éves rendes közgyűlésén.  Egy évvel korábban, 2009-ben már indított ugyanilyen ügyben pert a felperes orosz cég, de az idén novemberben a Fővárosi Ítélőtábla jogerős határozatával helyben hagyta a Fővárosi Bíróságnak a Surgutneftegas keresetét elutasító ítéletét.

A Fővárosi Bíróság pénteki határozata értelmében jövő áprilisban folytatódik az a per, amelyben az orosz Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz), a Mol Nyrt. egyik tulajdonosa, a magyar olajipari cég idén áprilisban kelt igazgatósági határozatának hatályon kívüli helyezését kéri.

Az orosz cég a második pert idén júliusban indította. A Surgutneftegas 21,1 százalékban tulajdonos a Molban.  A pénteki tárgyaláson a felperes orosz cég jogi képviselője fenntartotta keresetét, míg az alperes Mol jogi képviselője azt kérte, hogy már ezen a napon hozzon elutasító határozatot a bíróság az ügyben. Az alperes kifejtette, a felperesnek nincs jogi legitimációja az ügyben, s így nincs keresetindítási lehetősége sem. Az alperes, hivatkozva a korábbi jogerős elutasításra, kifejtette, azóta nem történt érdemi változás a felperes jogi legitimációját illetően, s ezért nincs lehetőség érdemi tárgyalásra sem.

A bíró pénteken nem hozott végző határozatot, s a következő tárgyalást 2011. április 6-ra tűzte ki azzal az ígérettel, hogy ekkor lezárja az ügyet.

A felperes képviselője a tárgyaláson kifejtette, kétségesnek tartja, hogy egyáltalán létezik-e az az igazgatósági határozat, ami alapján megtagadták a Surgutneftegas részvénykönyvi bejegyzését. A Mol alapszabálya és igazgatóságának ügyrendje ugyanis nem teszi lehetővé a körszavazást, azt a szavazási módot, amire az alperes hivatkozik az ügyben. A felperes képviselője ebből kiindulva kérte azt is, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy nem létezik ilyen határozat.

Az írásbeli szavazás belső szabályozási lehetőségét és jogosságát a felperes képviselője elismerte ugyan a tárgyaláson, de hangsúlyozta, hogy az alperes által benyújtott dokumentum nem bizonyítja hitelt érdemlően ennek megtörténtét, mivel csak egy igazolást adott be arról a cég elnök-vezérigazgatójának az aláírásával, hogy volt ilyen szavazás. A felperes képviselője a szavazást valószínűtlennek tartva részletes kimutatást kért az eljárásról, s kérte, hogy ehhez például csatolják a beérkezett szavazatokat is.

Az alperes képviselője kitartott álláspontja mellett, miszerint volt ilyen szavazás, s az meg is felelt a szabályoknak. Hozzátette, a valószínűtlenséget nem lehet bizonyítani, s ezért ellenzi a felperes bizonyítási indítványát.  Az alperes szerint a felperes ezzel a keresetével elkésett, s ezért a bíróság nem is vizsgálhatja az abban leírtakat.

 A felperes képviselője vitatta az elkésettséget, mondván, ha nem volt határozat, nincs olyan határnap sem, amihez képest elkéshetett volna beadványa. Az alperes erre idézte a felperes korábbi keresetét, amiben szerinte elismerte, hogy volt ilyen határozat.

A bíróság a tárgyaláson a Molt a kért bizonyítékok becsatolására, hiánypótlásra kötelezte, a felperes jogi képviselőjét pedig egyebek mellett arra, hogy eredeti tulajdonosi meghatalmazást is csatoljon beadványához, mert korábban csak fénymásolt meghatalmazást adott át a bíróságnak. A bíró erre 15 napon belüli határidőt adott a feleknek azzal, hogy ha a felperes nem csatolja az eredeti meghatalmazást, akkor a bíróság megszünteti a pert.