Búvárbaleset (Casson-betegség) 9 millióért, vakbélműtét 35 millióért – pár példa az AIG Magyarország statisztikájából külföldi orvosi ellátásokra, amelyekre a biztosító utasbiztosítási ügyfelei szorultak az elmúlt hónapokban. Az előzetes felmérések szerint idén kevesebben indulnak majd külföldre nyaralni, aligha csökken azonban azok száma, akik utasbiztosítás híján kerülhetnek bajba a határon túl.

„A biztosításról annak ellenére feledkeznek meg sokan, hogy a számok szerint a legköltségesebb egészségügyi ellátásra éppen a nyári hónapokban szorulnak rá az utazók, nem beszélve az ilyenkor szintén gyakoribb poggyászkárokról” – emlékeztet Majtán Petra, az AIG baleset-, betegség- és utasbiztosítási vezetője. „A télre több, ám kisebb értékű kezelés a jellemző, míg nyáron rengeteg a poggyászkár, aki pedig valamilyen betegség miatt szorul orvosi ellátásra külföldön, nem ússza meg olcsón.” 

Az elmúlt években azért is csökkent az utasbiztosítást kötők száma, mert sokan úgy gondolták, az Európai Egészségbiztosítási Kártya teljes körű védelmet jelent az európai nyaralóhelyeken. Bár a biztosított utazók aránya továbbra is messze elmarad az indokolttól, a közelmúltban valamelyest javult a helyzet.

Köszönhetően annak, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is többször figyelmeztetett: a kártya csak a helyi tb-vel szerződésben álló intézményeknél térít (az ott fizetendő kötelező önrész nélkül), sokan visszatértek a hagyományos utasbiztosításokhoz. Már csak azért is, mert az OEP által kibocsátott kártyák a speciális mentés költségeit sem térítik, illetve egyáltalán nem nyújtanak fedezetet a ruházat és a poggyász sérüléseire, elvesztésére – fgyelmeztet az AIG.

 A legkomolyabb ellátási költségekkel nem a ritka balesetek, hanem sajnos a gyakrabban előforduló megbetegedések járnak. Kiváltképp igaz ez, ha a tengerentúlra, például az Egyesült Államokba utazunk. Ott egy Európában 1,5-2 millió forintba kerülő vakbélműtétért 35 millió forintot számláz a helyi kórház, de egy dominikai kisebb beavatkozást sem lehet 2 millió forint alatt megúszni.

Schmidt Huba, az AIG utasbiztosítási menedzsere szerint ezeken az összegeken a magánbiztosítós modell problémáján túl az is visszaköszön, hogy az amerikai kórházak bizony rettegnek a műhibaperektől. „Épp ezért minden ellátott esetében igyekeznek kizárni a félrekezelés lehetőségét – ez a magyarázata az amerikai kórházsorozatokban furcsállott megoldásnak, hogy egy szemmel láthatóan influenzás betegen is teljes »nagyrutin« vizsgálatot végeznek – s persze ezt ki is számlázzák.”