Vasutasok és postások együtt hullathatták örömkönnyeiket tavaly nyáron. Az előbbiek július 4-én öt, korábban forgalom szüneteletetésre, és ezzel lassú halálra ítélt vasúti mellékvonal felélesztésére koccinthattak. Az utóbbiak napja augusztus végén virradt fel, amikor a Veszprém megyei Küngösön megnyitotta kapuját az átépített postahivatal. A győzelmi sorozat az év végéig újabb vasúti szárnyak és posták avatásával folytatódott. Azóta azonban csend van. Ünnepi vonatfüttyöt távolról sem hallani, és a büszke postakürt is csak egyetlen településen szólalt meg. De tudakozódásunkra a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is hallgatással válaszolt.

Pontosabban az NFM Kommunikációs Főosztályának számítógépe két hét alatt két alkalommal is automatikus értesítést küldött szerkesztőségünkbe. A szenvtelen robot mindkétszer szűkszavú volt: arra nem adott választ, mikor és hol folytatódik a MÁV mellékvonalainak, illetve a Magyar Posta bezárt hivatalainak újranyitására meghirdetett program. Csupán jó postabontóhoz méltón nyugtázta a minisztériumnak szóló levél érkezését és türelmet kért a válaszra.

A türelem nem is fogyott el, de az élet a kényszerű várakozás alatt sem állhat meg. Amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az NFM is csak látszólag nem csinál semmit: lapunk értesülései szerint illetékeseik serényen munkába vették a hozzájuk beérkezett kérdéseket. Apró szépséghiba, hogy a válaszokat nem házon belül keresték. E helyett a postahivatalok megnyitásának mikéntje és hogyanja iránt, az ügyben minden önálló, nyilvános megnyilatkozástól eltiltott Magyar Postánál, a mellékvonalak forgalmának beindítására után pedig bizonnyal a szintén hallgatásra kárhoztatott MÁV-nál érdeklődtek. Ahonnan a választ meg is kapták. Legfeljebb azt nem tudták, mihez is kezdhetnének vele.

A vállalati közlések ugyanis olyasmit tartalmazhattak, ami túlmutat az eredeti kérdéseken. A MÁV és a Posta legalábbis egyaránt joggal vélekedhet úgy: saját hatáskörében nem sokat mondhat a kormány beharangozott, ám hónapokkal ezelőtt felfüggesztett lépéseiről. Ezek folytatásához ugyanis pénz kellene. Sok pénz. Forint milliárdok, amelyek talán csak akkor állhatnának a két állami óriás szolgáltató rendelkezésére, ha tavaly megfogalmazott stratégiai programjukra a kormány áldását adná. Ez azonban egyre várat magára.

A bennfentesek ráadásul azt is tudni vélik: a stratégiai tervek azért nem kapnak szabad jelzést, mert Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert Brüsszelben szembesítették azzal a nem várt rossz hírrel, hogy hazánk államháztartási hiánya, minden ellenkező várakozás ellenére sem haladhatja meg a három százalékot. Márpedig ez azzal a kényelmetlenséggel is együtt jár, hogy a költségvetés az állami szolgáltatókat sem engedheti költekezni.

Nem csupán arról van szó, hogy a 2013 januári piaci liberalizációra készülő Magyar Posta nem indíthatja el a későbbi talpon maradását, dolgozóinak megtartását biztosító fejlesztéseit. Mi több, a kérdés nem is az, hogy a szintén piaci versenyre készülő MÁV-Csoport belevághat-e 2030-ig összesen 4455 milliárd forint(!) elköltésével számoló stratégiai programjába. A probléma a korábban filléresnek látszó ügyekre is hatással van – nincs pénz az olyan „nemzeti ügynek” kikiáltott, állítólag „olcsó” programokra sem, mint a szárnyvonalak, illetve a kisposták újranyitása.

Márpedig kommunikációs munkatárs legyen a talpán az NFM-nél, aki ezt így le meri írni a Népszabadság kérdésére fogalmazott válaszában. A hálátlan feladat gazdáinak e helyett valami köztes megoldást kellene találniuk. Írhatnák például azt, hogy a vasúti szárnyvonalak, illetve a kisposták megnyitásáról csak a MÁV-Csoport és a Magyar Posta stratégiai terveinek kormányzati jóváhagyása után lehet majd érdemben beszélni. Hiszen ez igaz is lenne. Kérhetnének türelmet arra hivatkozva, hogy a két fontos vállalati program elfogadása „mindennapos” kérdés, így akár a vasúti szárnyak, bezárt posták sorsára is szinte bármelyik nap megérkezhet a válasz – és ez sem lenne hazugság. Igaz, ezt követően bizakodhatnának, hogy a két valóban fontos program megszületését kísérő híráradatban a sajtó, egy időre legalábbis, megfeledkezik zavarba ejtő kérdéseiről.

Talán így lesz, talán nem. A helyzetről azonban nem a kommunikációs osztályok munkatársai, és nem is a MÁV, vagy a Posta szakemberei tehetnek. Nem ők a programalkotók. A felelősség az ígérgetőké. Akiknek bele kell nyugodniuk, hogy előbb-utóbb eljön a pillanat, amikor valaki mérlegre teszi a kormányzati ígéreteket, köztük a vasúti mellékvonalak forgalmának beindítására, a posta kistelepüléseken bezárt „helyőrségeinek” megnyitására szóló vállalásokat.

Engedjük meg a lehetőséget, hogy néhány hónap, vagy mondjuk három év múlva a mérlegkészítők egészen szép, a kormány számára hízelgő képet kapnak majd a vállalásokról és teljesítésükről. Aki viszont most készít számadást, nem sok dicsekvésre okot adó eredményt talál.

A Gyurcsány-, és a Bajnai-kabinet országlása alatt leállított 41 vasúti mellékvonal közül a kormány 13 vonalon indította úja a személyszállító vonatokat. Az utasok ismét vonatra szállhatnak a Pápa-Csorna, a Hegyeshalom-Rajka, az Esztergom-Almásfüzitő, a Komárom-Székesfehérvár, a Zirc-Veszprém, a Sárbogárd- Börgönd, a Dombóvár-Komló, az Abaújszántó-Hidasnémeti, a Karcag-Tiszafüred, a Fehérgyarmat-Zajta, a Mátészalka-Csenger, a Lajosmizse-Kecskemét közti szakaszon, illetve a balatonfenyvesi kisvasúton. Vagyis 28 korábban „bezárt” vonalszakaszon még mindig hiába várják a vonatot a kormányra, vagy éppen ellene szavazó választópolgárok.

Még rosszabb a mérlege a postanyitásoknak. A döntéshozók tavaly nyáron unalomig ismételgették, hogy a Magyar Posta korábbi vezetése több mint ötszáz településen zárta be a postahivatalt, és vette el az itt élőktől az utolsó, még működő közintézményt. Ígérték: a vidéket „fojtogató” időknek vége, a posta, ahol kérik, és ahol lehet, leveri a lakatot korábbi hivatalairól.

A nagy nekibuzdulás jegyében először Küngösön, majd Semjénben, Sárkeszin, Vadnán, Tornanádaskán, és utoljára 2011 februárjában a kisposták megmentéséért elsőként zászlót bontó Komlóskán adták vissza a teljes nyitva tartású, feladatkörű postát. Ami azonban legfeljebb gesztusértékű cselekedet, hiszen úgy ötszáz településen még mindig leláncolva várják a jobb napokat a néhai postahivatalnak helyet adó épületek. Már persze, ha megvannak egyáltalán.

Akárhogy is van azonban, míg a vasutak és a posták zárva vannak, a kérdések továbbra is nyitottak. Így bárkinek is legyen a dolga, valaki végre megmondhatná, hogy a lezárt szárnyvonalak közül legközelebb mikor és melyiken indulhatnak újra útjukra a MÁV személyszállító cégének vonatai, illetve milyen dátummal, és mely kistelepüléseken nyitnak meg megint a kisposták? A választ érdeklődve várjuk!