A magyar elnökség a rá eső hat hónap alatt a lehető legtovább el szeretne jutni a jövendőbeli kohéziós politika kereteinek a felvázolásában, mert csak így lát esélyt arra, hogy a területre a következő többéves pénzügyi keretből megfelelő finanszírozás jut majd - fejtette ki kedden az Európai Parlament regionális politikai szakbizottsága előtt a nemzeti fejlesztési miniszter. Fellegi Tamás rámutatott, hogy a magyar elnökség kezdettől fogva arra törekedett, hogy a kohéziós politika pénzügyi eszközrendszerét a jövőben is a jelenlegi szinten tartsák fenn.

A miniszter emlékeztetett rá, hogy az uniós költségvetésnek jelenleg 35-37 százalékát fordítják felzárkóztatásra, de - tette hozzá - ez a kérdés nyilvánvalóan nem a magyar félév alatt fog eldőlni. Fellegi a BruxInfo kérdésére válaszolva elismerte, hogy a 2013 utáni kohéziós politikában az adott kötöttségek mellett valamelyest visszaszorulhat a felzárkóztatási szempont és az elmaradott régiók felzárkóztatására fordított összeg, ám egyúttal úgy vélte, hogy az EU nem engedheti meg magának, hogy a fejletlenebb régiók leszakadjanak.

Kifejtette, hogy három adottság figyelembe vételével kell majd kompromisszumra jutni a források elosztásáról. Az első, hogy 27, sőt Horvátországgal együtt már 28 tagállammal, a kohéziós politikának még nagyobb területet kell lefednie. A második körülmény az, hogy nagyon eltérő gazdasági adottságokkal rendelkező térségekről van szó. És ehhez társul az is, hogy a kohéziós politikának a Lisszaboni Szerződésből kifolyólag az eddigi kettő helyett (gazdasági és szociális kohézió), a területi kohézió megjelenésével már három dimenziója lesz.

A miniszter - aki beszámolt a képviselőknek a regionális politika területén az elnökség által eddig elért eredményekről, különösképpen az általános ügyek február 21-i ülésén az ötödik kohéziós jelentésre válaszul elfogadott tanácsi következtetésekről - elmondta, hogy a regionális politikáért felelős miniszterek május 19-20-i gödöllői informális ülésén mutatják be azt a dokumentumot, ami a leendő kohéziós politika eddig még nem tisztázott, további érdemi kérdéseivel kíván foglalkozni.

A végleges célnak olyan elnökségi következtetések elfogadását jelölte meg, amelyek a soron következő lengyel elnökség előtt egyengetik az utat.

Fellegi szerint a következtetésekben három-négy lényegi nyitott kérdésnek kívánnak figyelmet szentelni. Ezek egyike, hogy milyen feltételekhez kössék a kohéziós források felhasználását a jövőben. Ide tartozik, hogy a GDP-n túl milyen indikátorokat állapítsanak meg? Az egész politikára egységes vagy a különböző területekre felszabdalt mutatók legyenek?

Ez attól függ, hogy versenyképességi vagy szociális szempontokat vesznek figyelembe. A nemzeti fejlesztési miniszter közölte, hogy nem híve a mindenkire nézve azonos megoldásoknak, mert a három említett dimenzió túlságosan eltér ehhez. Budapest egyébként támogatja az indikátorok kibővítését, ám csak olyanokat tart elképzelhetőnek, amelyekre a tagállamoknak ráhatásuk van és amelyeket be tudnak fogadni. „Nem lehet diktált politika, a tagállamok adottságait figyelembe kell venni" - szögezte le.

A politikus megjegyezte, hogy Magyarország a mostaninál erősebb feltételrendszert is fel tudna vállalni. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy rendszerbe foglalt, konkrét javaslatokat még nem hallott.

Egy további eldöntendő kérdés a területi kohézió vetületének érvényesítése a kohéziós politikában. Ez új, ami kiegészíti a gazdasági és a szociális dimenziót. Itt meg kell vizsgálni, hogy a területi dimenzió hogyan részesüljön az eddigi kohéziós „tortából". Felhívta a figyelmet arra, hogy aterületi dimenzió és a felzárkóztatás, másfelől pedig a versenyképesség és a szolidaritás közötti ellentétet politikai szinten kezelni kell.

A miniszterutalt rá, hogy a kohéziós politika tematikus koncentrációja, egyúttal a politika integrált megközelítésének szavatolása, a feltételesség, a negatív és pozitív ösztönzők rendszere és más kérdések tisztázására tesznek majd kísérletet a májusi informális ülésre előterjesztendő dokumentumban.