A júniusi előrejelzéséhez képest drámai mértékben rontotta a Kopint-Tárki kutatóintézet a magyar gazdaság mutatószámait: idén csupán 1,5, jövőre 0,5 százalékos növekedés várható, csökken a fogyasztás és stagnálnak a reáljövedelmek. A magyar gazdaságot az egyre rosszabb világgazdasági hangulat éppúgy sújtja, mint a gazdaságpolitika iránya, aminek következtében romlik a foglalkoztatási helyzet, mérséklődik a termelési és beruházási aktvitás.

Globális recesszióra nem kell felkészülni, de a világgazdaságban olyan feszültségek alakulnak ki, amelyek a 2008-hoz hasonló helyzetet idézhetnek elő – mondta szerdán a Kopint-Tárki negyedéves konjunktúrajelentésének bemutatóján Nagy Katalin kutatási igazgató, aki kiemelte, hogy Kína jövőre „csupán” alig kilenc százalékkal növekedhet, amire tíz éve nem volt példa.

Az európai adósságválság, a deficitek és adósságok csökkentésére irányuló megszorító gazdaságpolitika, a bankok ingatag helyzete, a görög krízis még az unió motorjának számító Németországot is érinti, amely 2012-ben egy százalékkal bővülhet csak. A közép-európai országok gazdaságai is lassítanak, s részben ennek tudható be, hogy a magyar gazdaság jövőre a tizenkét új uniós tagállam között az ötödik helyről a hetedik helyre esik vissza a GDP-bővülés iramát tekintve.

A kutatók júniusban három-három százalékos növekedést vetítettek előre 2011-re és 2012-re, de a változó körülmények között az előrejelzést 1,5 és 0,5 százalékra vitték le. - A fél százalék középérték, tehát a növekedés nulla és egy százalék között alakulhat, de váratlan események nyomán a recesszió sem zárható ki – mondta Palócz Éva vezérigazgató. Az infláció jövőre 4,6 százalékra gyorsul, az ipari termelés a júniusi prognózis felére, négy százalékra mérséklődik, a beruházás stagnál, s az export és az import irama is jóval visszafogottabb lesz.

A növekedés ütemét elsősorban a személyi jövedelemadó változásának a következménye. Az adójóváírás kivezetése, a minimálbér drasztikus emelése emeli a vállalatok bérköltségét, rontja a nemzetközi versenyképességet, vagyis romlik majd a foglalkoztatás, és alacsonyabb lesz a termelési és beruházási aktivitás. Jövőre már csökken a magánfogyasztás, részben a devizahitelek törlesztőrészleteinek növekedése miatt. A háztartások megtakarítási hajlandósága is fokozódik, így készülnek a rosszabb időkre.

A jövő évi költségvetés a gazdaság szinte minden területén restriktív jellegű, teljesíthetősége egyelőre nem ítélhető meg, mert kérdés megvalósulnak a szükséges átalakítások és megszületnek-e azok az egyezségek, amelyek megvalósíthatóvá teszik ezt a megszorító büdzsét. A kutatók úgy vélik, hogy a személyi jövedelemadóban várható változtatások nemcsak bevételekkel, hanem kiadásokkal is járnak, ezért a konszolidációban nem játszanak szerepet, viszont nagymértékben rontják a versenyképességet. Hozzátették: ezek a tervezetek visszavonhatók a költségvetés veszélyeztetése nélkül.