A gazdaság bővelkedik a kihasználatlan kapacitásokban, s az infláció is a kétszázalékos iramra lassult a 2011-es ötszázalékos szintről, a termelékenység még alacsony, de a gazdaság végre kezd lábra állni. Ebben az évben 3,4 százalékkal bővülhet, szemben a korábbi 2,8 százalékos előrejelzéssel.

E tényekkel magyarázta a szerdán közzétett Inflációs jelentésében Mark Carney, a Bank of England tavaly kinevezett elnöke, hogy miért nem emelkednek a kamatok még belátható ideig. Sajtótájékoztatóján azzal érvelt, hogy az augusztusban beharangozott „előretekintő iránymutatás” elérte célját, s megnyugtatta a befektetőket és általában a brit polgárokat, hogy a jegybank nem készül a kamatok emelésére, s ekként a megindult fellendülés elfojtására.

Az augusztusban bemutatott feltételrendszert azonban súlyos szakmai bírálatok is érték, hiszen a jegybank azt üzente: amíg a munkanélküliségi ráta nem esik hét százalék alá, addig a kamat 0,5 százalékos marad. Csakhogy – sok elemezővel ellentétben – a Bank of England 2016-ra várta a foglalkoztatási helyzet javulását. Ám – a jegybankot is meglepve – a gazdaság a vártnál gyorsabban bővült, a munkanélküliség már novemberre 7,1 százalékra süllyedt, s a friss jegybank jelentés szerint ebben a negyedévben bizonyosan hét százalékra mérséklődik.

A munkanélküliségi rátát, mint küszöbértéket a továbbiakban nyilván ki kell hagyni a feltételrendszerből, erre utalt Mark Carney is, aki azt azt hangoztatta, hogy gazdasági mutatók széles körére támaszkodva próbál mostantól új fogódzót nyújtani a gazdasági élet szereplőinek. A piaci kamatokat is figyelembe vevő elemzés szerint 2015 tavaszától kezdődően 2017-ig nagyjából 1,5 százalékpontos emelkedés képzelhető el, de a jegybanki irányadó kamat így is messze elmarad majd a válság előtti ötszázalékos átlagértéktől.

A kihasználatlan kapacitások miatt nem fenyeget az infláció felpörgésének veszélye sem. A munkanélküliségi adatok javulásában közrejátszik, hogy a tartósan állástalanok aránya csökken, miközben rekordszintre emelkedett a részmunkaidőben dolgozók és az önfoglalkoztatók száma.

Az amerikai jegybank (Fed) jóval korábban fejlesztette ki a maga előretekintő iránymutatását, azaz a nem hagyományos eszköztárba beillesztett kommunikációs politikáját, amely azt ígéri, hogy a nulla százalékos kamat mindaddig nem változik, amíg a munkanélküliségi ráta nem csökken 6,5 százalék alá, s az infláció irama nem emelkedik 2,5 százalék fölé. Minthogy a munkanélküliségi mutató kezdte ezt a szintet megközelíteni, de a fellendülés törékeny maradt, az infláció pedig a kétszázalékos cél felénél áll, a Fed immár azt sugallja, hogy kamat ezen a szinten rekedhet még hosszabb ideig akkor is, ha a munkanélküliség jóval a 6,5 százalékos szint alá ereszkedik. Ezt erősítette meg keddi képviselőházi meghallgatásán Janet Yellen, a Fed új elnöke. Most a Bank of England is arra kényszerült, hogy iránymutatását hasonlóképpen finomítsa.