Bár a Siemens-Mitsubishi páros még pénteken is emelt ajánlatán, s végül 14,60 milliárd eurót tett volna le az asztalra, mégis a 12,35 milliárd euró értékű csomaggal jelentkező General Electric (GE) futott be. Nem nyerték túl magukat, komoly kompromisszumokkal sikerült meggyőzniük az Alstom részvényeseit és a francia kormányt arról, hogy a velük kössék meg az üzletet.

Mint ismert, Párizs az Alstomot a nemzetstratégiai fontosságú francia iparvállalatok között tartja számon, így – bár 2006 óta nincs az államnak tulajdonrésze benne -, vétót formálhat az őt érintő olyan lényegi kérdésekben, mint a tulajdonosváltás. S élt is volna vele, ezt Francois Hollande elnök a több ízben is jelezte. Eredetileg a GE tett ajánlatot még április végén az Alstom energetikai érdekeltségeire, ám a cégnél úgy gondolták, hogy versenyben mérettessék meg, mennyit is érnek valójában.

Ezért kértek fel másokat, hogy tegyenek ajánlatot. Ezt egyedül a Siemens vette komolyan, elindítva ezzel a hosszas alkudozást, ami a hétfői nappal ért véget. A GE történetének legnagyobb értékű felvásárlását hajtja végre. Átveszik az Alstom gázturbina-gyártó egységét, míg a gőzturbina-gyártást, a megújuló energetikai és az átviteli eszközöket előállító divíziót közös vállalatokba szervezik ki a franciákkal.

Átadják nekik a 600 millió eurót érő vasúti közlekedési üzletágukat, amely jól kiegészíti a nagy sebességű vonatszerelvényekről világhírű (TGV) Alstom kötöttpályás járműgyártó egységét. Az utolsó akadály vasárnap hárult el azzal, hogy az Alstomban 29 százalékos részesedéssel bíró Bouygues építőipari csoport belement abba, hogy az állam két éven belül megvegyen tőle - piaci áron - egy 20 százalékos pakettet. A Bouygues nyolc éve részvényenként 60 eurót fizetett az államnak, most úgy tűnik, papíronként remélt 34 euróval szemben csak 28-at kap ebből vissza – itt áll ugyanis jelenleg az árfolyam. A Bouygues valamennyi részvényétől meg kíván válni.

A bevásárlással Párizs a jövőben közvetlenül is érvényt szerezhet majd akaratának, az Alstom pedig szegről-végről megmaradhat francia cégnek, s ezt kifelé saját sikereként  kommunikálhatja a kormány. Az igazsághoz tartozik, hogy nagy szerepe volt a megrekedt tárgyalások továbblendítésében Jeffrey Immeltnek, a GE elnök-vezérigazgatójának, aki közvetlenül is részt vett a megbeszéléseken, és az amerikai cégektől eltérő módon nem erőből próbált célt érni, hanem rugalmas kompromisszumokat kínált.

Kedden Immelt és az Alstomot vezető Patrick Kron a cég belforti gyárával munkásgyűlésen ismerteti a dolgozókkal, mire számíthatnak a jövőben - írja a Bloomberg. A GE három éven belül ezer új franciaországi munkahelyet ígért, s ha ez nem sikerülne, akkor állásonként 50 ezer eurós bánatpénzt fizet a kormánynak.