Amerika is beszáll a bankokba
A New York-i börze hétfői, történelmi mértékű emelkedése után tegnap tovább értékelődtek fel azon pénzintézetek papírjai, amelyeket az állam bevon a meghirdetett tőkeinjekciós programba. Szavazati jogot nem jelentő elsőbbségi részvények révén a pénzügyminisztérium kisebbségi érdekeltséghez jut bennük. (Az amerikai tőzsdeindexek az első öröm után a nap végére a kedvezőtlen vállalati hírek hatására veszteségbe fordultak.) A pénzügyi tárca vezetője, Henry Paulson kilenc nagy bankot lényegében rászorított az egyébként önkéntes lehetőség igénybevételére, és 125 milliárd dollárt oszt szét közöttük. Ugyanennyit kap a fennmaradó mintegy 8500 pénzintézet is, de őket kevésbé presszionálják. Tegnap különösen javultak a Morgan Stanley a múlt héten még 60 százalékot zuhanó részvényei, miután a japán Mitsubishi-csoport is kilencmilliárd dolláros érdekeltséget szerez benne.
A kilenceket a Bank of America (és a vele fúzió alatt lévő Merrill Lynch), a Bank of New York Mellon, a Citigroup, a Goldman Sachs, a JPMorgan Chase, a Morgan Stanley, a State Street és a Wells Fargo (valamint vele a Wachovia) alkotja. A legnagyobb falat, 25-25 milliárd dollár a Citigroupnak, a JPMorgan Chase-nek és a Wells Fargónak jut. A csatlakozó bankok vállalják, hogy korlátozzák a csúcsvezetői jövedelmeket, végkielégítéseket.
Paulson világossá tette, hogy az amerikaiak, köztük ő is, rossz érzésekkel tekintenek a bankokban való állami tulajdonszerzésre, de még mindig jobb ez, mint a bizonytalanság és a fizetésképtelenség. Egyben a megsegített intézmények "lelkére kötötte", ne üljenek rá a befolyt pénzre, hanem használják. Az intézkedés hatásaként érdemben csökkentek a bankközi kínálati kamatlábak, azaz a pénzintézetek jobb feltételekkel hiteleznek egymásnak.
Elemzők az állami szerepvállalás megnyugtató, bizalomerősítő hatását emelték ki. Paulson lépése ilyenformán ugyanazt idézi elő, mint Warren Buffett, a multimilliárdos befektető minapi tőkeinjekciója a General Electricbe és a Goldman Sachsba. Az állam által megszerzett részvények is hozamot biztosítanak, amit úgy állapítottak meg, hogy a pénzintézeteknek három év elteltével érdekükben álljon kivásárolni a kormányt. A pénzügyminisztérium lépéseit az ideiglenes államtitkárrá újonnan kinevezett, 35 éves Neel T. Kashkari ismerteti. A Paulsont hetek óta árnyékként követő, tar fejű fiatalembert az amerikai sajtó sokáig biztonsági embernek nézte. A szövetségi felügyelet eközben a nem kamatozó bankbetétekre összeghatár nélkül garanciát vállalt.
Megelőznek az osztrákok
- Szó sincs segélycsomagról, az osztrák bankok egészségesek. A megelőzést szolgálja az a százmilliárd eurós csomag, amelyet Ausztria ügyvezető kormánya a bankok rendelkezésére bocsát - bizonygatta Alfred Gusenbauer kancellár és Wilhelm Molterer pénzügyminiszter. Az állami garanciacsomag öszszege példátlanul magas. Összehasonlításul: az osztrák nemzeti össztermék tavaly 270 milliárd euró volt, az adóreform pedig, amelyről jó ideje elkeseredett vita van, hárommilliárd eurós. A bejelentés mindenesetre máris hatott: a bécsi tőzsde tegnap is erősödött, az ATX 11 százalékkal volt magasabb, mint egy nappal korábban.
A 100 milliárd euróból 15 milliárd közvetlenül egy-egy rossz helyzetbe kerülő pénzintézet esetleges állami átvételére szolgál. Az összegből egyébként nem is egy, de akár több nagybank megvásárlására is telne: a legújabb értékelések szerint a legnagyobb osztrák bank, az Erste 7,8 milliárd eurót, a Raiffeisen International 4,6 milliárdot ér. A bankátvételekre az állami privatizációs ügynökség (ÖIAG) leánycéget alapít. Ha az érintett banknak pénzre van szüksége, az ÖIAG alaptőke-emelés révén vásárolja meg részvényeit. Ha szükséges - fűzte hozzá Wilhelm Molterer pénzügyminiszter - az állam kész a tulajdonosi jogokat is gyakorolni.
A többi 85 milliárd euró a teljesen befagyott bankközi ügyletek újrabeindítását szolgálja. Konkrétan: ezen értékig az állam garanciát vállal a bankok egymásnak nyújtott hiteleiért. Az intézkedéscsomagba (amelyet hamarosan rendkívüli parlamenti ülésen szentesítenek) beletartozik a magánszemélyek bankbetéteinek október 1. óta érvényes teljes állami garanciája, s
a tőzsdén az árfolyamesésre játszó short ügyletek tilalma. A bankok, amelyek közül néhány a múlt héten még feleslegesnek nevezte az állami beavatkozást, most üdvözölték a kormány lépését. Az Erste és a Raiffeisen alaposan tanulmányozni kívánja az intézkedéseket, amelyek közül az intézményük számára hasznosakat szükség esetén igénybe is veszi. (Szászi Júlia)
