Az IMF szerint jövőre megszorítások kellenek
Alacsony sebességi fokozatba kapcsolva húz csak a világgazdaság motorja, a kilátások nem rosszak, de a kockázatok nagyok – erre utal a héten megnyíló washingtoni közgyűlése előtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely a tavaszi bőséges, és a nyári részleges előrejelzése után új és vaskos elemzést tett közzé.
A globális gazdaság 2013 első felében mindössze 2,5 százalékkal bővült, ugyanannyival, mint a megelőző esztendő második felében. A júliusi prognózishoz képest az IMF néhány tizeddel lefelé módosította a globális növekedésre adott előrejelzését, s most úgy számítja, hogy az ütem idén 2,9, jövőre 3,6 százalékkal bővül. A globális növekedés leginkább az amerikai gazdaságtól kap ösztönzést, s ez új fejlemény a nagy recesszió óta. Közben a felzárkózó államokban, elsősorban Kínában lassul az iram, amely jövőre alig haladja meg a hét százalékot, s ezzel együtt a növekedés mozgatórugója mindinkább a belső fogyasztás lesz az export és az erőltetett beruházások helyett.
Ami Magyarországot és a közvetlen környezetét illeti, sok függ az európai helyzettől. A magyar gazdaság ebben az évben stagnálhat, ezt is a jobb időjárásnak és a mezőgazdaság erőteljesebb hozzájárulásának köszönheti. Az IMF 0,2 százalékos érzékelhetetlen növekedést vetít előre, s 2014-re is csupán 1,3 százalékot, szemben a kormányzat kétszázalékos reményeivel.
Arra is utal a nemzetközi pénzügyi szervezet, hogy azokban az országokban, ahol magas az államadósság aránya, gyors döntésekre lesz szükség a költségvetési mozgástér növelésére az április óta az amerikai jegybank töprengései nyomán egy százalékponttal megemelkedett állampapír-reálhozamok miatt. Az IMF Magyarország mellett említi például Brazíliát, Jordániát, Egyiptomot, Lengyelországot. Itt érdemes megjegyezni: magyar szakemberek arra is rámutattak az utóbbi időben, hogy a mesterségesen leszorított inflációnak is ilyen hatása lehet.
Közép-Európában mérséklődhet a lengyel növekedési ütem, amely így is jóval magasabbnak ígérkezik a magyarnál, hiszen 1,3, jövőre 2,4 százalékos iramot diktálhat. Szlovákia szintén gyorsabb ütemben, 0,8 és 2,3 százalékkal haladhat, míg Csehország idén visszaeshet 0,4 százalékkal, de jövőre 1,5 százalékra kapcsolhat vissza. A baltiak közül a lett és a litván gazdaság három-négy százalékkal, az észt 1,5-2,5 százalékkal bővülhet. Románia, amely minapi elővigyázatossági hitelkérelmének kedvező elbírálására számíthat az IMF részéről, két százalék feletti ütemet remélhet.
Az előrejelzés publikálása előtt Christine Lagarde, az IMF vezére már jelezte egy előadásában, hogy az amerikai gazdaságban az élénkülés jelei tapasztalhatók, s ez késztette a jegybankot a monetáris politika normalizálásának a megpendítésére. S csupán az utalás erre az eshetőségre nagy pénzmozgásokat indított meg, a felzárkózó piacokról az amerikaira, s ez a tény önmagában is mérsékli a feltörekvők növekedési kilátásait. De arra is figyelmeztetett, hogy emiatt Washington felelőssége rendkívüli, vagyis mielőbb meg kéne állapodniuk az amerikai politikai tényezőknek az államadósság plafonjának emeléséről, s minél rövidebb ideig zárva tartani a kormányt. Egyébként Japán és Kína is kifejezte aggodalmait e fejlemények miatt.
Az IMF prognózisa abból indul ki, hogy a kormány újra munkába áll, megállapodnak Washingtonban az adósság mértékéről, 2016-ig nem emelkedik a jegybanki irányadó kamat, s így vár idén 1,6, jövőre 2,6 százalékos iramot. Idén azért csak ennyit, mert Lagarde szerint túlzott költségvetési megszorítás valósult meg ebben az évben.
Az előrejelzést az észlelt kockázatok a későbbiekben lefelé módosíthatják. Új kihívások és tovagyűrűző hatások keltenek aggodalmat az IMF szakértőinek köreiben. A fordulat előtt álló amerikai monetáris politika miatt emelkednek a hozamok világszerte, függetlenül attól, hogy legutóbbi ülésén a jegybank elhalasztotta a döntést az értékapapír-vásárlások mennyiségének csökkentéséről. Nagyon óvatosan és világos tájékoztatás mellett kellene a további lépéseket megtenni.
A kínai gazdaság lassítása a nyersanyag-exportáló országokat érzékenyen érintheti. A továbbra is töredezett európai pénzügyi piac és a fejlett országok magas adósságállománya új válságokat gerjeszthet. Ezért a legfejlettebb ipari államoknak javítaniuk kellene kilátásaikat. Az Egyesült Államokban és Japánban a költségvetési helyzetet kellene rendezni, s hozzálátni a nagy jogosultsági, elosztó rendszerek reformjához. Az eurózónában, ahol már nincs recesszió, magát a valutaövezet intézményeit kell megerősíteni, a bankrendszer megtisztításával párhuzamosan. A közös valutát működtető országcsoport jövőre egy százalékkal bővülhet, Németország 1,4 százalékkal. Az idén még visszaeső államok közül Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália 2014-ben már lassú növekedési iramra válthat, és csak Szlovénia és Ciprus marad a meredek lejtőn.
