A gazdaság fejlesztéséhez szükség van a tőzsdére, ugyanis várhatóan már 2020 előtt jelentősen csökkennek az uniós források, a kormány nullás költségvetési hiány megvalósítására törekszik, s ami igazán lényeges, a jegybank is fokozatosan visszavonul a vállalati hitelezés támogatásából.

Éppen ezért a vállalatoknak fel kell készülniük arra az időszakra, amikor nem a támogatott hitelekhez nyúlnak új források megszerzésekor, vagy uniós pénzeket keresnek, hanem piaci forrásokat vonnak be, aminek kézzelfogható terepe a tőzsde, s éppen ezért szükséges a börze fejlesztése – jelentették ki. Ehhez azonban mindenképpen szükség van a tőkepiac fejlesztésére, mert a mostani alulfejlett állapotában nem képes a banki finanszírozásnak érdemi forrásbevonási alternatívát kínálni.

Beszédes adat, hogy a honi tőzsdén jegyzett vállalatok piaci kapitalizációja a GDP arányában alig haladja meg a 10 százalékot, míg Ausztriában ez valamivel magasabb, mint 20 százalék, Lengyelországban 30 százalék feletti, de az Egyesült Királyságban meghaladja a 100 százalékot. Nagy Márton rávilágított, hogy ha az említett mutatót 30 százalékra tudnák növelni 2020-ra – ez a cél –, az a hosszú távú reál-GDP-növekedéshez 0,2-0,3 százalékpontot adhat hozzá, ami bizony nem lebecsülendő hatás.

Az ebbe az irányba vezető stratégia megvalósítása érdekében a BÉT markáns segítségre is számít, így tárgyalásokat kezdeményez a nemzeti tőzsde fejlesztésének lehetőségeikről. A célok érdekében aktív tárgyalások folynak az NFM-mel és a NGM-mel is – különösen utóbbival.

A stratégia egyébként egyik legfontosabb eleme, hogy új bevezetések, vállalati sikersztorik jelenjenek meg a piacon. A BÉT új stratégiájának különösen a kis- és középvállalatok tőzsdére vezetése a célja, s ehhez kívánnak szakmai támogatásokat is adni. (Ehhez egy külön piaci szegmenst is létre szeretnének hozni a számukra.) Ennek érdekében a potenciális kibocsátóknak nyújtott tanácsadási szolgáltatást jelentősen szeretnék bővíteni. Így például a tőzsdei „Előszobát” létrehozzák, újragondolják. Egy másik fontos láb az állami vállalatok részvényeinek részleges tőzsdei értékesítése lesz. A nagyvállalatokról sem feledkezhetnek meg, hiszen a befektetői kör számára alighanem innen kerülnek ki a legvonzóbb célpontok. Annak érdekében, hogy feltérképezzék, milyen és melyik állami vállalatok tőkepiaci megjelenéséről lehet szó, tárgyalásokat kezdtek a kormánnyal is. Nagy Márton ide kapcsolódóan megjegyezte: ez nem könnyű kérdés, mert ez politikai döntés is. Konkrét cégneveket egyébként nem említett, azt azonban megjegyezte: az MKB Bank tőzsdei megjelenése nem kérdés, hiszen ez az unió felé tett vállalás. Ez 2018 végén, 2019 elején megtörténik. 

A stratégia további elemeiről Végh Richárd vezérigazgató elmondta: évente legalább 5 kibocsátást szeretnének tartani. A tőzsdeképes cégek számát az említett Előszobában 50-re szeretnék feltornázni. A nagy, likvid forgalmat bonyolító társaságok körét ötre kívánják emelni, és legalább 30 kkv-t szeretnének a piacon látni. Ebben az is szerepel, hogy jó lenne látni a ígéretes startupok megjelenését is.

A sikersztori azonban – a BÉT vezető szerint is – a jelenleginél élénkebb kereslet nélkül elképzelhetetlen. Az erősítés érdekében intenzív kommunikációt kívánnak folytatni a jövőben, ez roadshow-k, nemzetközi és hazai konferenciák, fórumok szervezését jelenti a tulajdonosok és a BÉT részéről. Azt szeretnék elérni, hogy a tőkepiaci megtakarítások a lakosság körében minél hamarabb közelítsenek a nyugat-európai szintekhez. Hozzátették: ráadásul ebben a körben kifejezetten gondolni kell a nemzetközi befektetőkre is, hiszen a hazai részvények körülbelül 50 százaléka a kezükben van. Itt kitértek arra, hogy a tőzsdei jelenléthez kapcsolódó kedvezményekről is egyeztetnek kormányzati képviselőkkel, ráadásul nemcsak a keresleti oldal számára, hanem a kibocsátói oldal részére is. Az NGM-mel zajló tárgyalások egyik témája éppen ez, ám ezek még nincsenek olyan állapotban, hogy a részleteket ismertetni lehetne – jegyezte meg Végh Richárd.

Bacsa György, az BÉT igazgatóságának tagja jelezte, ez a stratégia nem a vezetés kívánalma, hanem a teljes hazai tőkepiac által támogatott célok.

Jelezték: miután a tőzsde visszakerült nemzeti tulajdonba, ezért a környező szakmai partnerekkel újra fel kívánják venni a kapcsolatot, s a BÉT regionális szerepét növelni kívánják. Hozzátették: a kereskedési platform egyelőre marad a Xetra rendszer.