Az 1963 életre hívott Magyar Alumíniumipari Tröszt (MAT) 1980-ban 330 ezer tonna timföldért 165 ezer tonna alumíniumot kapott a Szovjetuniótól. A KGST cserebere rendszerének zavarait azonban a nyolcvanas évek derekától már az alumínium ágazatban is csak pénzügyi manőverekkel lehetett palástolni. A magyar-szovjet államközi egyezmény felbomlása után pedig úgy látszott: az ország alumíniumipara néhány év alatt a tönk szélére kerül. Egyértelművé vált ugyanis, hogy a Szovjetuniónak átadott timföld feldolgozásáért a MAT jogutódjaként 1991 végén megalakult Hungalu Magyar Alumínium Rt. már nem fizethet a korábbi árucsere keretében.

A MAT romjain megalakult cégek az Állami Vagyonügynökség (ÁV) Rt. gyámkodása alatt egymás után szűntek meg: 1990-ben bezárt a nyirádi Bauxitbánya, 1991-ben leállított a tatabányai és az ajkai alumíniumkohó, 1992-ben az Ajka I. timföldgyár, és 1993-ban a még meglévő timföldgyárak is csökkentették termelésüket. A csúcson mintegy 700-800 ezer tonnás termelés töredékére esett vissza, az ágazat 22 ezer dolgozójának jelentős hányada az utcára került.

A lassú élénkülés kezdetét a bennfentesek utólag 1995-re, a Magyar Alumínium (MAL) Kft. megalakulásának idejére teszik. A piacon új szereplőnek számító vállalkozás születésének évében elsőként az Inotai Alumínium Kft.-t vásárolta fel. Egy évvel később a Bakonyi Bauxit Kft.-t, és a Kőbányai Könnyűfém Kft.-t szerezte meg a MAL. A hétfői balesetben érintett Ajkai Alumínium Kft.-re 1997-ben tette rá a kezét a cégcsoport.

Terjeszkedése itt nem állt meg: Németországban megalapították a MAL Deutschland GmbH.-t, majd Csíkszeredán a MAL Product s.r.l.-t. A cégcsoport 2000-ben egységes szervezetté alakult, és már részvénytársaságként megvásárolta a szlovén Silkem d.o.o. többségi tulajdonrészét. Kőbányai cégüktől viszont egy évvel később megváltak.

A MAL 2004-ben új területre lépett, Bosznia-Hercegovinában 51 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Rudnici Boksita Jajce bauxitbányában, majd a következő években további 25 százalékos részesedést szerzett. A következő évben a társaság átvette a többségi tulajdonában álló Bakonyi Bauxitbánya Kft.-től a mélyművelésű bauxittermelést, és az eszközök kivásárlásával létrehozta a bauxitbányászati ágazatot.

Inotán 2006 januárjában a MAL leállította az alumíniumkohót, majd két új hulladékolvasztó kemencét avatott. Alumínium félgyártmány előállító kapacitását 2007-ben eladta. Egy évvel később azonban a társaság tovább lépett - megszerezte a montenegrói Niksic térségének bauxit kutatási és kitermelési koncesszióját.

Ezzel párhuzamosan maga az alumíniumipar is átalakult. A korábbi három, kohóalumíniumot gyártó cégből egy maradt. Az alumínium öntészet viszont fellendült, termelése legalább háromszorosa a korábbinak. A magyarországi timföld termelés mintegy 300 ezer tonna, az ágazatban 4,5 ezren dolgoznak.

Maga a MAL az ágazat számos területén képviselteti magát: a cég hidrát és timföld termékeket, valamint alumínium öntészeti ötvözeteket gyárt. Fő tevékenysége a speciális hidrát és timföld termékek gyártása. Utóbbiakból évente a MAL 280 ezer tonnát állít elő, amit a Silkem 50 ezer tonnával fejel meg. Speciális timföld termelésük együttesen a világ termelésének 5,5 százaléka, az európainak 13,5 százaléka.

A MAL ajkai ALU-FÉM üzletága hulladékból gyárt igény szerinti alumínium öntészeti ötvözeteket fémöntödék számára. A társaság a termékeinek 70-75 százalékát nyugat-európai országokba exportálja.