A gyanút az a megállapodás táplálja, amelyet az osztrák állam többségi tulajdonában lévő OMV írt alá júniusban az orosz Gazprommal a Déli áramlat gázvezeték befejezéséről.

Egy horgász Bukarestben. Lehet, hogy a felfedezések nem vezetnek az árak csökkenéséhez Bogdan Cristel / Reuters

Az egyezséget röviddel az után kötötték meg, hogy az Európai Bizottság a Krím félsziget annektálása miatt a Déli áramlat kivitelezésének felfüggesztését kérte. Igaz, a „gázos terv” átmenetileg az Oroszország elleni szankciók áldozatává válhat, de a szénhidrogénkincs kitermelése ettől még nem kerül le a napirendről. Az előzményekhez tartozik, hogy 2012-ben a OMV Petrom kőolajtársaság bejelentette, az amerikai Exxon Mobillal közösen gazdag gázmezőre bukkant a Fekete-tenger romániai kontinentális talapzatán. Úgy becsülik, hogy 42 milliárd és 84 milliárd köbméter közötti lehet a mélyben rejlő gáztartalék.

Mariana Gheorghe, az OMV Petrom vezérigazgatója akkor úgy nyilatkozott, hogy a fekete-tengeri földgáztartalék kitermelése – 2018-tól kezdődően – tíz évre fölöslegessé teheti Románia számára a földgáz importját. A hírt lelkesen fogadó bukaresti politikusok az ország energetikai függetlenségét és a fogyasztói árak csökkenését vizionálták. A merész terveket azonban teljesen új megvilágításba helyezi az OMV és a Gazprom közötti megállapodás. Szakértők szerint az OMV a Déli áramlaton keresztül Ausztriába exportálhatja a Romániában kinyert földgázt, ha a vállalat vagy Ausztria érdekei úgy kívánják. A román OMV Petromot ugyanis az OMV révén az osztrák állam ellenőrzi.

A Déli áramlaton elvileg 2015-től juttatnák el az orosz gázt az európai országokba. A vezetékrendszer Ukrajna megkerülésével, a Fekete-tenger alatt Bulgáriában, Szerbiában és Magyarországon keresztül kiépített, Ausztriában végződő szakaszokból áll majd.

A kormány illetékesei szerint az Exxon és a Petrom szerződésben vállalta, hogy a Fekete-tenger alól kinyert földgázt az országos szállítási hálózatba ömleszti, tételesen azonban csak azt cáfolta, hogy a román gázt közvetlenül a Déli áramlatba csatornázhatják, az export lehetőségét nem vetette el.

Alexandru Bucsa, a harmadik romániai földgázszolgáltató, a Gaz Sud vezérigazgatója biztosra veszi, hogy az új fekete-tengeri tartalékokat külföldre szállítják. A felfedezések ily módon semmiképpen nem vezetnek az árak csökkenéséhez, hangsúlyozta az Agerpres állami hírügynökségnek. Az energiahordozók exportja különösen érzékenyen érinti a román vállalkozókat. A Romániai Üzletemberek Szövetsége (AOAR) szóvá tette, hogy a romániai cégek – főleg a vegyiparban – sorra mennek csődbe az Oroszországból importált gáz magas ára miatt, azaz semmiféle hasznát nem látják az olcsón kitermelt román földgáznak.