Almunia: az EU segít a bajbajutottakon
A pénzügyi biztos emlékeztetett, hogy Magyarország és Észtország már kapott segítséget az EU-tól, és lehetségesnek mondta, hogy más EU-tagállamoknak is szükségük lehet pénzügyi támogató programra.
- Nem zárható ki, hogy valamely euróövezeten kívüli országnak szüksége támad ilyen támogatásra. De nem hisszük, hogy (az euróövezetben) ilyen helyzetbe kerülünk - mondta Almunia Madridban egy gazdasági konferencián. Úgy vélte, az euróövezeti országok jobb helyzetben vannak, és kevésbé igénylik az EU segítségét. Almunia azt mondta, hogy Húszak (G20) - a fejlett és a legerősebb gazdaságú fejlődő országok - legközelebbi, londoni csúcstalálkozója "vizsgája" lesz annak, képesek-e a kormányok közös megoldásokat találni a világméretű pénzügyi válságra.
Nyugat-Európának nem szabad kivonnia befektetéseit Kelet-Európából, hanem segítenie kell a szomszédainak, mondta a Világbank elnöke a Süddeutsche Zeitungnak. Robert Zoellick szerint Európa tragédiája lenne az újbóli megosztottság.
A nemzetközi pénzintézet vezetője kifejtette, hogy a Kelet-Európának 120 milliárd dollárra van szüksége a bankok újratőkésítéséhez. Ebbe beleértette Oroszországot, Ukrajnát és Törökországot is. "Erről már tárgyalunk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Beruházási Bankkal (EIB), de elmarad a siker, ha a nyugat-európai államok nem segítenek nekünk", idézte a Világbank elnökét a német lap. "Kelet-Európa számára a legfontosabb pénzügyi csatorna 10-12 nagy német, osztrák, olasz, belga és svéd bank", tette hozzá Zoellick.
Egyes bankok már kivontak pénzeket Kelet-Európából a hazai piacaikon tapasztalható feszültségek és talán kormányaik nyomása hatására,mondta Zoellick. "Ám ily módon elvágják egyes országok finanszírozási forrásait. A magam részéről óriási tragédiának tartanám, ha Európa ismét két részre szakadna. Ezt el kell kerülni", hangsúlyozta.
A Világbank elnöke szerint a nyugati kormányoknak bátorítaniuk kellene bankjaikat, hogy tartsák fenn hitelvonalaikat Kelet-Európában,hiszen ez saját érdekük is, lévén integrált piac részesei. "Ha a nemzeti bankmentő programok ez ellen működnek, az komoly gondot okoz az európai egységnek", idézte az újség Zoellicket. A Világbank elnöke felszólította a kormányokat arra, hogy egyeztessék nemzeti mentőterveiket, és foglalkozzanak a határokon átnyúló problémákkal. Ebben szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is szerepet játszhat. A Világbank vezetője szerint "komoly probléma" a protekcionizmus. Úgy vélte, "ha eluralkodnék a protekcionizmus, akkor a recesszió depresszióba fordulna".
Zoellick a Húszak (G20) - a fejlett és a legerősebb gazdaságú fejlődő országok - április eleji londoni értekezletére öt pontot javasolt, válaszul a globális válságra: a kormányoknak élénkítő programokat kell elfogadniuk, stabilizálni kell a bankokat, a központi bankoknak biztosítaniuk kell a hitelpiacok működését, el kell kerülni a protekcionizmust, és nem szabad magukra hagyni a segítségre szoruló országokat.
