Patthelyzetben a vasárnapi zárvatartás ügye
Kemény diónak ígérkezik a szabad vasárnapról szóló KDNP-s törvényjavaslat a Fidesz számára.
Egyfelől a bizottsági üléseken is nyilvánvalóvá vált, hogy a frakcióból sokan támogatják a kereszténydemokraták javaslatát. Korábban a Szabad Vasárnap Chartát a Fidesz is aláírta, igaz, akkor még kibicként, ellenzékben. Ugyanakkor a KDNP – amelynek mára lényegében a szabad vasárnap-kezdeményezés maradt az egyetlen markáns, hozzá köthető programja - már így is jó pár kompromisszumba belement, hogy érvényt szerezzen a javaslatnak.
Érintett érdekkijáróktól úgy tudjuk: a Fidesz még nem szánta magát döntésre az ügyben. Bár korábban Lázár János frakcióvezető azt ígérte, hogy az alkotmányozás utáni első alkalommal dönt a frakció a KDNP-s javaslat sorsáról, ám úgy tudni, hogy ez mostanáig nem történt meg.
Korábban a KDNP a teljes termelőszektorra ki akarta terjeszteni a vasárnapi munkavégzés korlátozását. Ez az érintett munkáltatói szervezetek – VOSZ, MGYOSZ - vehemens ellenállásába ütközött. Rogán Antal a párt gazdasági kabinetvezetője is egyértelműen leszögezte, hogy egy ilyen lépést csak egy konszolidálódott piacon, több éves átállási idővel tudnak elképzelni.
A KDNP ezért még az év elején belement abba, hogy a vasárnapi tiltást végül az eredeti szándékukkal szemben kizárólag a kiskereskedelemre javasolják.
Korábban a benyújtott javaslatot a Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság tárgykörbe vette, ám egyelőre nem találta parlamenti vitára alkalmasnak. A jobbára időhúzásnak tűnő kifogást azzal indokolták, hogy hiányoznak a döntéshez megfelelő gazdasági háttér- és hatástanulmányok. Ennek szellemében a Nemzetgazdasági Minisztérium áprilisban tanulmányíratásba fogott. A hipermarketek ellenben már korábban is készítettek ilyen hatásvizsgálatot.
Ezek az anyagok egyelőre nem nyilvánosak, ám számos részletük kiszivárgott.
Az origo.hu hírportál nemrég megszerezte az egyik hipermarket-lánc megrendelésére még tavaly készült tanulmányt.
A kutatás szerint a megkérdezettek 60 százaléka elsősorban az alapvető napi fogyasztási cikkeket kínáló üzletek - a kis vegyesboltok és a hipermarketek, illetve a plázák - vasárnapi nyitvatartását támogatja, mivel sok embernek csak ekkor jut ideje a bevásárlásra.
Korábban mind a munkáltatói szervezetek, mind a plázák és a hipermarketláncok képviselői azzal érveltek, hogy a vasárnapi boltzárás 20-25 ezer ember elbocsátását hozhatja, továbbá 250-300 millió forint adóbevételtől esik el a büdzsé.
Ezzel szemben úgy tudjuk, hogy a NGM berkeiben készült tanulmány jóval visszafogottabban fogalmaz. Az NGM szerint, ha a későbbi zárás csak a hipermarketekre és a plázákra vonatkozna, úgy csak néhány ezer embert érintene a változás - azaz: nem biztos, hogy el kellene őket bocsátani - és az adóbevétel-kiesés is jóval kisebb lenne.
Több forrásból is úgy tudni: az NGM-belül foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy üzletméret helyett a cégméret alapján húznák meg a bezárási határt. A KDNP javaslata korábban 280 négyzetméternél kisebb eladóterű üzleteknek adott volna felmentést a vasárnapi tiltás alól. Most elképzelhető, hogy kis- és középméretű vállalkozások tarthatnak majd nyitva vasárnap. Ennek a jelentősége abban áll, hogy a hazai láncok így teljesen kikerülnek a tiltás alól, míg a nagy áruházláncok még a kisebb méretű üzleteiket (például Tesco és a Spar által épített kisebb boltok) is zárva kellene, hogy tartsák.
Ez lényegében összhangban lenne a Fidesz eddig deklarált céljával: azaz "szabályok finom hálójával" megvédeni a hazai vállalkozásokat a külföldi tulajdonú vállalkozások fölényétől.
Akárhogy is bűvészkednek a törvényalkotók a megfogalmazással, úgy néz ki, hogy a nagy üzletek bezárásával a bevásárlóközpontok is lehúzhatják a rolót a hét utolsó napján. Ami viszont igencsak rossz hír lenne a Fidesz nagyvállalkozó-támogatói között számon tartott Demján Sándornak.
Ha lehet, még a hipermarketeknél is kacifántosabb a helyzet a bevásárlóközpontokban. Ezeket az egységeket amúgy is súlyosan érintette a recesszió. Ráadásul a bérleti díjaikat hosszú időre, fix összegben határozták meg. A forgalomcsökkenés miatt az üzletek már most különféle szervezett módon próbálnak nyomást gyakorolni a plázák vezetőségére a bérleti díjak csökkentése érdekében. Már ahol tudják: sok esetben a plázák devizahitelekből épültek, így a bérbeadónak a pénzintézet felé ugyanazt a fix összeget kell fizetnie.
A vasárnapi bezárás esetén gyakorlatilag az összes bérleti szerződést újra kellene tárgyalni.
