A világgazdaság állapotának megítélése szempontjából sok fontos adat jelent meg pénteken, amelyek inkább enyhítik az aggodalmakat, és javítják a kibontakozás esélyét. A kínai és az európai feldolgozóipari mutatók élénkülésre utalnak, míg az amerikai foglalkoztatási helyzet is mérsékelt ütemben javul, függetlenül attól, hogy a negyedik negyedévben a bruttó nemzeti termék (GDP) 0,1 százalékkal visszaesett.

A négyéves csúcsokat ostromló nemzetközi tőzsdék kedvezően fogadták a friss számokat. S most nagy kérdés, miként reagál az amerikai (Fed) és az európai (EKB) jegybank.

Az Egyesült Államokban januárban 157 ezer munkahely jött létre, ez nagyjából megfelel a Reuters által gyűjtött elemzői vélemények átlagának, amely 160 ezer volt. A munkanélküliség 7,9 százalék, lényegében változatlan szeptember óta. A munkaügyi minisztérium pénteken délután publikált közleménye szerint novemberben és decemberben 127 ezerrel több állást kínáltak a cégek, mint korábban azt feltételezni lehetett. Vagyis éppen abban az időszakban javult a helyzet, amikor egyébként a GDP minden szakértőt meglepve zsugorodott. Ám 2012 egészét tekintve havi átlagban 181 ezer új munkahelyet jegyeztek fel, s ez elmarad attól a 250 ezertől, aminek létre kellene jönnie a munkanélküliség érdemi csökkenéséhez.

S a Fed néhány nappal ezelőtt jegyezte meg, hogy az éppen nyolc százalék alatti arány magas, ezért mindaddig fenntartja a nullához közelítő irányadó kamatot, amíg a munkanélküliségi arány nem kerül 6,5 százalék alá. S a gazdaság lendületvételét támogatandó a jelenleginél gyorsabb iramú, 2,5 százalékos inflációt is eltűrne. Hasonlóképpen a foglalkoztatási helyzettől teszi függővé, meddig vásárol havonta 85 milliárd dollár értékben értékpapírokat, hogy a hosszabb távú kamatok leszorítása révén is ösztönözze a gazdaságot.

Amerikai elemzők úgy vélik, hogy a negyedik negyedévi megbicsaklás a készletfelhalmozás apadásának és a katonai kiadások csökkenésének tudható be, a korábbi élénkebb negyedévek következménye, egyebekben minden jel inkább arra vall, hogy a gazdaság ebben az évben két százalék körüli iramban bővülhet. Rendeződni látszik a lakáspiac, javulni a munkaerőpiac, s a külső kereslet kedvező változása is segíthet, az export fellendülésén keresztül. A washingtoni költségvetési alkudozás is támogatta a bizalom növekedését, még ha a törvényhozók elodázták is az igazi megoldásokat. Két másik amerikai adat is derűlátásra adott okot: a fogyasztói hangulatot és a feldolgozóipari tevékenységet jellemző indexek a vártnál is jobban alakultak januárban.

E nézeteket és fejleményeket támasztotta alá, hogy Kínából is biztatóbb jelek érkeztek. Múlt évben – évtized óta – a leglassúbb ütemben, 7,8 százalékkal bővült a gazdaság, de a feldolgozóipari adatok újra serényebb aktivitásra utalnak. Igaz, a hivatalos beszerzőimenedzser-index, amely az állami szektor teljesítményét tükrözi, kicsit romlott, míg a magánszféra terveit tartalmazó HSBC indexe gyorsuló termelésre valló számokat közölt.

Az eurózónában is javult a hangulat. A feldolgozóipar csak Franciaországban lassult, míg Németországban, Hollandiában és Írországban is felfelé ívelt januárban. Az index még nem érte el az ötvenes értéket, vagyis egyelőre fellendülésről nem, de a visszaesés iramának mérséklődéséről már lehet beszélni. S ez a helyzet Olaszországban és Spanyolországban is. Ennek nyomán is az euró 14 havi csúcsát érte el a dollárral szemben. A közös valuta 1,36 dollárt ért. Ez az arány viszont sok elemző szerint nem segíti az európai exportot, s az európai jegybank nagy dilemma elé kerülhet.

A Reuters által faggatott szakértők ugyan változatlan, 0,75 százalékos irányadó kamatra számítanak az első negyedévben, de kérdés, meddig tartható ez fenn, miközben a szintén pénteki Eurostat-közlemény szerint az infláció két százalékra ereszkedett vissza. Ráadásul, megint csak pénteki adat, hogy az eurózónában 11,7 százalékos volt decemberben a munkanélküliségi ráta, annyi, mint novemberben. Ez azt jelezheti, hogy az állástalanok száma nem nő tovább, de egyben rávilágít a drámai helyzetre, hogy a foglalkoztatási helyzet történelmi negatív rekordokat dönt. Spanyolországban és Görögországban 26 százalék fölé kapaszkodott az arány. Ezért feszegetik az elemzők a kérdését, vajon az EKB nem kényszerül-e rá a kamatcsökkentésre az alacsony infláció és az elégtelen élénkülés gazdasági környezetében.