Megkapták a pénzügyi mankót az amerikai autógyárak
Jóváhagyta a washingtoni törvényhozás alsóháza a csőd által fenyegetett három vezető amerikai autógyárnak – General Motors (GM), Ford, Chrysler – nyújtandó szövetségi mentőcsomagot, amelynek felsőházi elfogadása azonban a republikánus ellenállás miatt bizonytalannak tűnik. A képviselőház a helyi idő szerint szerda este tartott szavazáson 237 támogató és 170 ellenszavazattal fogadta el mentőcsomag tervezetét. A törvénytervezet szerint a nagy három 14 milliárd dollár rövid lejáratú szövetségi hitelt kap, és Washington kinevezi az amerikai sajtó által már régóta emlegetett autóipari válságmenedzsert, az "autócárt", aki felügyeli majd a cégek hosszú távú jövedelmezősége érdekében végrehajtandó átalakításokat. Vélemények szerint hitelkeretől társaságok működése tavaszig biztosított.
A tervezet szerint az autógyárak 7 éves futamidejű kölcsönt kapnának, az első 5 évben 5, később 9 százalékos kamattal. A vállalatoknak ebből 2009. március 31-ig kell végrehajtaniuk az átalakítást. A kormányzati válságmenedzser az áthidaló hitelek azonnali visszafizetésére kötelezheti a gyárakat, ha úgy találja, hogy február 15-ig nem történt megfelelő mértékű átszervezés, ezenkívül vétójoga van a 100 millió dollár feletti költéseknél. A kölcsönökért cserébe az amerikai kormány a hitelek 20 százalékénak megfelelő részvénycsomagot kap a vállalatokban. A 25 legmagasabb fizetésű alkalmazott esetében letiltották a prémium vagy jutalom fizetését, nem engedélyezett a nagy végkielégítéssel történő távozás.
Joel Kaplan, a fehér házi kabinetfőnök helyettese szerdán közölte, hogy a törvényjavaslat választás elé állítja a három vezető amerikai autógyárat: vagy gyökeresen átszervezik működésüket, vagy csődbe mennek. Ezzel együtt a mentőcsomag felsőházi jóváhagyása bizonytalannak tűnik, mert a demokraták csak szűk többségben vannak a 100 tagú szenátusban, s ez nem elegendő a törvénytervezet elfogadásához. Joshua Bolten, a Fehér Ház kabinetfőnöke szerdán is egyeztetett republikánus szenátorokkal, akiket azonban nem tudott meggyőzni a mentőcsomag támogatásáról, makacs ellenállásba ütközött. Sok republikánus politikus azon az állásponton van, hogy az autógyárakat hagyni kellene bukni, máskülönben nem lesz alapvető átalakulás, más kormánypárti képviselők szerint az autócár pozíciója túl gyenge a tervezett átszervezés levezényléséhez. Több republikánus politikus közölte: mindent megtesz, hogy zátonyra futtassa a GM-nek és a Chryslernek az adófizetők pénzéből nyújtandó mentőcsomag tervét.
A még egyébként szerdán is az volt a kérdés, hogy átmegy-e pénzügyi segítség a "szavazógépen". Ha ez nem történt volna meg, úgy legalábbis a General Motorst és a fúzióra készülő Chryslert heteken belül csőd fenyegetné. A Ford vezetői szerint akkor kerül közvetlen veszélybe, ha a másik két gyártóval a beszállítói hálózat is bedől.
A vállalatok, amelyek végül már 38 milliárd dollár kölcsönt, illetve tartalékhitelt is kértek, a pénzért cserébe március végéig kapnának haladékot költséglefaragásra, adósságaik átütemezésére és a munkaszerződések újratárgyalására a szakszervezetekkel. A Fordnál például az óránkénti bérteher 71 dollár, míg a japán konkurenciánál 49 dollár egy főre, de a nagy különbség nem az alapbérben (29, illetve 26 dollár), hanem a juttatásokban van. Azt, hogy a vállalatok megfelelően teljesítik-e a feltételeket, kormánybiztos felügyelné, akit az amerikai sajtó csak "autócárként" emleget. A Bush-kormány végnapjaiban azonban nem könnyű betölteni a tisztséget, amellyel kapcsolatban a veterán, 81 éves Paul Volcker volt Fed-elnök, Barack Obama egyik tanácsadója, illetve Jack Welch, a General Electric korábbi vezére nevét is emlegetik.
A megszavazott csomagot egyébként a szerkezetátalakításra már elkülönített 25 milliárd dollárból csoportosítanák át. a pénzügyi injekció ellenzői azonban úgy vélik a szerint a detroiti hármak akár 125 milliárd dollárt is elnyelhetnek, ha folyamatosan a lélegeztetőgépen tarják őket. Így vagy úgy, csőddel vagy az állami befolyás révén tehát a General Motors – valamikor az amerikai gazdaság zászlóshajója – kicsúszik Rick Wagoner irányítása alól. A legrégebben a helyén lévő detroiti cégvezető, aki tavaly 14 millió dollárt kasszírozott, vállalta ugyan a jövő évre az egydolláros, jelképes fizetést, sőt a céges repülőgépről is lemondott.
Bár mindenki hansúlyozza, hogy a hármak túlélésétől közvetve milliók munkahelye függ, felmérések szerint az amerikai közvélemény 54:37 arányban ellenzi a gyárak megsegítését, és a mentőcsomagnak a Kongresszusban sincs még nyert ügye. A szenátusban például 60 szavazatra, kétharmados többségre van szükség. Amerikában az állami segítséghez általában is rossz érzések fűződnek, és sokan ráuntak, hogy immár hónapok óta dobálják a mentőöveket magáncégek után.
Ráadásul nem mindenkinek ugyanaz az érdeke. Richard Shelby alabamai szenátor, a minden pénzügyi segéllyel szemben régóta szkeptikus republikánusok szószólója például olyan államot képvisel, ahol a Toyota, a Mercedes, a Honda és a Hyundai a 90-es évek óta 3,8 milliárd dollárt fektetett be. De ettől még Shelbyt senki nem tartja idegen érdekek képviselőinek, ezekben a gyárakban is amerikaiak dolgoznak.
