Felszállt a fehér füst a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), az elemzőknek, alkuszoknak nem kell tovább találgatniuk, hogy a tőzsde vezetése miért függesztette fel a múlt szerdán magyarázat nélkül a győri Rába Járműipari Holding papírjainak kereskedését. A BÉT honlapján megjelent közlemény szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) nyilvános vételi ajánlatot tett a Rába Nyrt. valamennyi részvényének megvásárlására. Az állami vagyonnal sáfárkodó szervezet az adófizetők pénzének tőzsdére viteléről már tájékoztatta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) is. Kétsége senkinek ne legyen: a hatóság aligha gátolja majd a Rába államosítását.

Zsúfolt napja van Pintér Istvánnak. Lapunknak legalábbis Győrben azt mondták: a Rába elnöke egész nap tárgyal, lélegzethez talán csak késő délután juthat. Ami érthető, hiszen az ötvenes évek eleje óta kevés magánkézben lévő vállalat menedzsmentje ismerkedhetett meg az államosítás élményével. A Rába menedzsmentjének azonban most alkalma lesz a tapasztalatszerzésre – különösen, ha az MNV tartja ígéretét, és valóban nem változtat a társaság vezetésének összetételén.

Akárhogy is, az MNV ajánlata igencsak bőkezűnek látszik, amennyiben kizárólag a tőzsdei árfolyamot vesszük kiindulópontként, hiszen aligha venne mást most annak egy Rába-részvényes. Az MNV ajánlata részvényenként 815 forintos árról szól, ami több mint 31 százalékos bónuszt jelent a legutóbbi tőzsdei kereskedési napon kialakult záróárhoz képest. Ez igencsak szép hozam alig egy hét alatt.

Az elmúlt fél év átlagárát figyelve is igencsak gáláns ajánlat érkezett az MNV-től, hiszen az ebben az időben számolt átlagár 668 forint volt, míg az egyéves időszakban számolva ugyanez 737 forint. Az MNV ajánlatában nem mulasztja el megemlíteni, hogy a tavaly decemberi konszolidált éves üzleti beszámolója szerint a cég egy részvényre jutó saját tőke értéke 747 forint.

Az MNV azt is hangsúlyozza, hogy a PSZÁF-hez azt a nyilatkozatot is benyújtotta, amely szerint a vagyonkezelő Magyar Államkincstárnál vezetett számláján teljes egészében rendelkezésre áll az ügylethez szükséges pénzügyi forrás. Hogy így mennyi pénzről is van szó? Ez nagyban függ attól, hogy a kisrészvényeseknél lévő pakettekből ki mennyit „ad vissza” a felvásárlási ajánlatra.

Az ajánlatból kiderül, hogy a könyvben feltüntetett két nagyrészvényessel már megállapodtak: a DRB Hicom Group és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap is enged a kormánynak, és eladja a nála lévő Rába-papírokat. Erről mindkét helyen nyilatkozatot is tettek, méghozzá sietve, a múlt szombaton. A két részvényesnek összesen 26,32 százalékos részesedése van a gépipari vállalatban. Mellettük a közkézhányad 66 százalék, míg a fennmaradó rész a Rábánál „pihen”, sajátrészvény formájában.

Amennyiben az állam számára ideális állapot születik, vagyis mindenki eladná az MNV-nek a részvénycsomagját, akkor 10,13 milliárd forintba kerülne az akció. Ebben az esetben az is szinte biztosra mondható, hogy a Rába papírjait hamarosan kivezetnék a tőzsdéről.

Kérdés mindezek után legfeljebb csak az lehet: miért olyan fontos a Rába megszerzése a kormánynak? A válaszok híján magyarázatot keresőknek talán a győri cég termékportfoliójában érdemes kutakodniuk. A Rába-gyártmányok sorában ugyanis több olyan is szerepel, amelyek így vagy úgy, de jók lehetnek az állam számára.

Az államosítása után bátran a „Nemzeti” jelzővel is illethető Rába gyárt például katonai járműveket. A honvédelmi tárca így a társaságtól rendelheti meg új páncélozott szállító harcjárműveit, terepjáróit, teherautóit. Az ilyen kényes portékát bizonyára jobb megbízható, nemzeti cégtől beszerezni.

A „Nemzeti Rába Járműipari Holding” szerephez juthat a közösségi közlekedés járműparkjának cseréjénél is. Szállíthat például autóbuszokat a BKV-nak. Így a budapestiek megtapasztalhatják azt is, a Rába milyen midibuszokat szállított Norvégiába. Hiszen a főváros kitől is rendelné meg új buszait, ha nem az új nemzeti járműgyártótól?

De Rába buszokkal korszerűsíthetik flottájukat a Volán-társaságok is. A helyközi közlekedésben érdekelt autóbuszos cégek kiszolgálása évente önmagában több száz jármű gyártására adhat apropót a győri cégnek. Feltéve, hogy miközben a többi hazai buszgyártó végleg lehúzza a rolót, a kormánynak a Rába államosítása mellett jut pénze az új buszokra is.

– Győr számára fontos, hogy a nagy múltú Rába gyár állami megrendelésekhez jusson, s biztos, erős tulajdonosi hátterével tovább javítsa pozícióit a nemzetközi piacokon is – kommentálta az állam szándékait Borkai Zsolt országgyűlési képviselő, a város polgármestere. Hozzátette: egyetért azzal, hogy a tradicionális, stratégiai jelentőségű vállalatok lehetőség szerint magyar kézben maradjanak, vagy oda kerüljenek. Hozzátette: egy ilyen vásárlásnak akkor van igazán értelme, ha az állam érdemi befolyáshoz jut. A Rába stabilitása, jövője Győr számára a foglalkoztatás miatt is rendkívül fontos – jegyezte meg. (H. F.)

Rába S91 busz