A meccs néhány héten belül eldőlhet. November 24-én legalábbis összeül a korábbi főtulajdonos, a Bombardier Transportation GmbH szeptember derekán bejelentett kivásárlása nyomán már az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. felügyelete alá tartozó cég dolgozói tulajdonosainak közgyűlése.

A járműjavító pár éve bőven kapott megrendelést, 2015-re viszont még egyetlen megbízása sincs Fekete András

Lapunk úgy tudja: a meghirdetett program szerint a zömében a munkavállalók soraiból kikerülő kisbefektetőknek saját tulajdonosi jogaik feladását kellene megszavazniuk. Egészen konkrétan azt, hogy a társasági szerződés alapján eddig egyhangú határozattal, illetve háromnegyedes többség mellett eldönthető kérdésekről a jövőben egyszerű szótöbbséggel lehessen határozni.

Komoly ellenállással az állam nevében előrenyomuló MNV-nek nem kell számolnia. A kormányzati térnyerést évek óta gáncsoló Bombardiert ugyanis városiasan fogalmazva „kilóra megvették”. Amit azzal zártak le, hogy a meghatározó német tulajdonos 64,9 százalékos üzletrészéért sietve át is utalták a kilátástalan helyzetben lévő járműjavító saját tőkéjéből ráeső 2,1 milliárd forintot.

Az államosításról szóló szerződések aláírása után ezt már az sem tudta meggátolni, hogy a kivásárlási ár mértéke miatt a korrupciós botránnyal küzdő kormányon belül is kérdések merültek fel. Mert hát némi magyarázatra szorulna, miért és kinek ért meg milliárdokat a 2015-re lekötött megrendelésekkel, illetve saját ingatlanokkal nem rendelkező, veszteséges, még megmaradt dolgozóit kétnapos munkarendben foglalkoztató, megmentésre szoruló, így az üzleti életben szokásos cégértékelési módszerek alapján legfeljebb jelképes értéket képviselő vállalkozás.

Bármi is a valós ok, a hazai vasúti járműgyártás felvirágoztatásának tervét hirdető kormánynak az adófizetők forintjaiból futotta az üzletre. Még akkor is, ha a Dunakeszin működő cég talpra állításánál a távozó német főtulajdonos veszteségeit bizonyára minimalizáló kétmilliárd itthon alighanem hiányozni fog. A feléből megépülhetne például a MÁV tulajdonában lévő telephely villamos vontatási felsővezeték-rendszere és transzformátorállomása.

Amire nagy szükség lenne, mert a 25 kilovoltos rendszer nélkül a cég seregnyi megrendeléstől automatikusan elesik. És bármennyire is kellemetlen, a fejlesztések hiányával magyarázható első bukta már össze is állt. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) legalábbis hiába szervezte meg, hogy a spanyol CAF S.A. az államosítás után a 64,9 százalékban az MNV, 25 százalékban a MÁV, tíz százalékban a kisbefektetők tulajdonában lévő társaságnál fejlessze és tesztelje új városi villamosait, az új partner a hiányos helyi adottságok miatt állítólag már hátat is fordított a magyar telephelynek.

Meggondolatlan költekezés ide vagy oda, a Bombardier könnyedén búcsút mondott hazánkba telepített járműjavító bázisának. Magyar honlapjáról a dunakeszi vállalkozást már törölték, és azt írják, a cég „magyarországi jelenlétét a kizárólagos tulajdonában levő mátranováki forgóvázkeret-gyártó üzem biztosítja”. A kormány útjában álló kisbefektetők viszont még nem szavazták meg a külföldi tulajdonos idején élvezett jogaikat csorbító állami diktátumot.

És egyáltalán nem is lenne meglepő, ha a munkavállalóként a járműjavítóban dolgozó kistulajdonosok nem törődnének bele jogaik elvesztésébe. Így a többi között abba, hogy egy félresikerült szavazás után a kormány esetleg nem hagy érdemi beleszólást számukra átkeresztelkedés előtt álló cégük átalakításába, a társasági szerződésének és a tagok jogainak, kötelezettségeinek módosításába, a jegyzett tőke 15 százalékát meghaladó vagyontárgyak eladásába, az új kötelezettségek vállalásába vagy éppen az ügyvezető visszahívásába.