Támogatja a kormány, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren multimodális csomópontközpont épüljön 23 milliárd forintért – derül ki egy minap megjelent kormányhatározatból, kiemelve, hogy ennek része a Budapest–Arad-vasútvonalhoz kapcsolódó repülőtéri iparvágány meghosszabbítása és Ferihegyen egy multimodális csomópont kialakítása 8,4 milliárd forint uniós támogatás mellett.

A beruházás EU-s társfinanszírozásához szükséges tagállami egyetértő nyilatkozatot a határozat szerint a kormány részéről Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek kell kiállítania azonnali határidővel. A Népszabadság információja szerint mindez nem új terv, hiszen a fejlesztés korábban is szerepelt a repülőtér terveiben. Fontosabb az, hogy a fejlesztési tervekhez a repülőtér-üzemeltetőnek sikerült megnyernie a kormány támogatását is, így lehetővé vált, hogy részben uniós pénzt felhasználva hajtsák végre a beruházást.

Már csak a rakomány kell Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A kormányhatározat csupán a jogi kereteket teremti meg a beruházás előkészítéséhez. Mindez új megvilágításba helyezi a miniszterelnök egy korábbi nyilatkozatát. Orbán Viktor a Magyarország Barátai Alapítvány májusi konferenciáján beszélt arról, hogy az államnak ki kell egyeznie a repülőtér új tulajdonosaival, és közösen kell fejleszteni a repteret, ellenkező esetben végletesen lemaradunk Bécstől, sőt még Prágától is.

A 2010-es kormányváltás idején a miniszterelnök még a repülőtér magyar tulajdonba vételét szorgalmazta, s bár ennek érdekében konkrét lépéseket sosem tettek, a reptér és a kormány viszonya feszültségekkel teli volt. S ezt csak tetőzte a Malév bedöntése – a reptér a roló lehúzását követően a forgalmának majdnem a felét elveszítette, az egyes terminál pedig azóta sem nyitott ki újra, bár az utasszámot tekintve már nem érezhető a Malév hiánya.

Ebben az volt a kellemetlen, hogy a privatizációs szerződés szerint akár több százmilliárdos kártérítés fizetése is terhelhette volna az államot, ha a Malév-csőd miatt visszaesik a reptér nyereségessége és utasszám. De nem csökkent, sőt. A fapadosoknak hála és a bádogterminál ellenére idén minden hónapban rekordokat dönt a forgalom, 2015-ben először a tízmillió utast is elérheti.

Miután tulajdonosnak a német Hochtief helyére belépett egy kanadai nyugdíjalap befektetési részlege, a PSP Investments, a kapcsolat fokozatosan javult, annyira, hogy most az uniós források közelébe engedik a repteret – amely már korábban logisztikai és ipari célokra jelölte ki a 4-es főút mentén található területeket és ingatlanokat. Az említett iparvágányon, bár korszerűsíteni kell, egy ideje újra van vasúti forgalom, a napokban is érkezett azon keresztül kerozinszállítmány.

Miután az áruforgalom bizonyos időszakokban éves összehasonlításban akár tíz százalékot is nőtt a közelmúltban, az év első hat hónapjában pedig öt százalékkal emelkedett az air cargo forgalom volumene Budapesten az előző év hasonló időszakához képest (miközben Európában szinte stagnál az air cargo), immár indokolt a közúti és vasúti átrakodókapcsolat kialakítása.

Új járatként jelent meg legújabban az SW Italia, amely a Silk Way azeri légitársaság milánói székhelyű leányvállalata, és Boeing–747-400F óriásgéppel repüli a Budapest–Baku útvonalat immár heti két alkalommal. Nemrég bemutatkozott az Etihad Cargo is, valamint bejött a piacra napi járatával az Emirates, amely októbertől nagyobb géppel repül, tovább növelve áruszállítási képességét, valamint a török légitársaság is fejlesztett.

Információink szerint ez a logisztikai beruházás nem azonos a repülőtér terveiben szereplő 11 ezer négyzetméteres Cargo City-tervvel, de könnyen lehet, hogy ez előbb valósul meg.