A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, a Heti Válasz által szervezett Energia - másképp II. című konferencián adott hangot véleményének. Pálinkás kiemelte, hogy bár szólnak érvek a változatos tulajdonlású energiaelosztó és termelő rendszerek mellett is, azonban csak ezek állami tulajdonban tartásával biztosítható Magyarország nemzeti függetlenségének megőrzése.

Rámutatott: egy ilyen, jól működő rendszerrel Magyarország harmonikusan és saját érdekeinek megfelelően lehet tagja az európai energiaellátási rendszernek, amely további biztonságot jelenthet az országnak. Pálinkás József úgy vélte, a pénzügyi válság bebizonyította, hogy nem lehet bízni azokban a korábbi önszabályozó rendszerekben, amelyre a gazdaságok épültek.

Az akadémia elnöke rámutatott: függetleníteni kell az egyéni érdekektől a magyar energiaellátó rendszer kialakításának stratégiáját. Az energiaellátó rendszerből kieső kapacitásokat nem egyszerű pótolni, ez hosszú folyamat, ami alapos és független szakértői tervezés révén valósulhat csak meg. Hangsúlyozta a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésének szükségességét, azonban abszurdnak nevezte, hogy egyes magyar erőművek tarvágással kivágott fát égetnek el biomassza címén. A bioenergia felhasználása a hulladékégetésről szól, az ilyen jellegű fatüzeléssel viszont jóvátehetetlen károkat okoznak ezek az erőművek - tette hozzá.

A konferencián Matos Zoltán, a Magyar Energia Hivatal elnöke aláhúzta: nagy kihívások előtt áll az energiaszektor Magyarországon. Az elkövetkező időszak legfőbb céljai az energiafüggés és a károsanyag-kibocsátás csökkentése, valamint az energiahatékonyság javítása lehetnek.

Az Európai Unió irányelveinek megfelelően Magyarországnak 2020-ig 13 százalékra kell növelnie a megújuló energiaforrások arányát az energiatermelésben. Jelenleg ez az arány 4,3 százalékos, azonban ennek nagy többségét a vegyes tüzelésű erőművek termelése, valamint hulladék elégetése teszi ki, így Magyarország nemzetközi összehasonlításban valójában nem áll olyan jól, mint amit a 4,3 százalékos arány mutatna.

lőadásában a MEH elnöke elmondta: az elmúlt években stagnált a megújuló erőforrások aránya a kötelező átvételi rendszerben (kát), míg a vegyes tüzelésű erőművek aránya nőtt. A jelenlegi ösztönzési rendszer nem a megújulókat helyezte előtérbe, nem indultak olyan fejlesztések, amelyek előrelépést biztosítottak volna ebben a szegmensben. Ezért egy új, hatékonyabb és átláthatóbb szabályozás kidolgozására van szükség, aminek az előkészítését már megkezdte a hivatal.