Hordós Zoltán, a szervezet elnöke idézte a Dun & Bradstreet (D&B) cégminősítő felmérését, amely szerint 2009-ben a kkv-k mindössze 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kíván vállalkozói hitelt felvenni, ezzel szemben idén már 52 százalékuk közölte, hogy nem venne fel kölcsönt. Míg tavaly a megkérdezett cégek 67 százaléka vélte teljes körűen hitelképesnek önmagát, addig 2010-re a számuk 30 százalékra csökkent.

A Lízingszövetség szerint az erősen forráshiányos kis- és középvállalkozói szektor finanszírozási helyzetén jelentősen javítana, ha könnyebben jutnának lízingkonstrukciókhoz, mivel azok kedvezőbb feltételeket biztosítanak, mint a hitel.
A lehetőségek közül kiemelte a kölcsönökhöz képest 20-25 százalékkal kevesebb önerőt, a szezonális törlesztés lehetőségeit, a gyorsabb ügyintézést, valamint azt, hogy nincs szükség pótlólagos fedezet bevonására.

A szövetség szeretné elérni, ha az uniós fejlesztési programokba, így a Gazdaságfejlesztési Operatív Programba(GOP), Környezet- és Energia Operatív Programba(KEOP), valamint az agrárfejlesztési programokba a következő kabinet beépítené a lízinget, mint társfinanszírozási formát. A lehetőségek körét bővítené, ha elindulna a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Lízingszövetség között egyeztetés alatt lévő Új Magyarországért Lízingprogram, valamint ha a Jeremie- programba is bevonnák a lízingcég konstrukciókat.
Hordós Zoltán szerint ezen lehetőségek segítségével egy év alatt 60-80 milliárd forintnyi új beruházás jönne létre a kkv-szektorban, amely a GDP-t 40-45 milliárd forinttal növelné és 8-10 milliárd forint pótlólagos adóbevételt eredményezne. A lízingelés tágabb lehetőségei, a becslések szerint 6-9 ezer munkahely megőrzését is lehetővé tennék.

A szövetség elsősorban a leginkább aktív beruházási területeken, így a flotta finanszírozás, a kereskedelmi ingatlan-, illetve a tehergépjármű és termelőeszköz finanszírozás körében lát lehetőséget a bővülésre. A kiterjedtebb lízingelés, a fejlesztési programok és az állami gazdaságélénkítő lépések eredményességét is növelné.

Hordós Zoltán hangsúlyozta, hogy a szervezet már 3 éve lobbizik, hogy a pénzügyi lízing bekerüljön a GOP kínálta lehetőségek közé. Hozzátette, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal (NFGM) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ), elsősorban formai nézetkülönbségek miatt nem tudtak megegyezni a finanszírozási forma beépítéséről.