Az Alkotmánybíróság (Ab) 2010. március 29-én hozott határozatában a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 402. § (2) és (3) bekezdésének alkotmányosságát vizsgálta abból a szempontból, hogy a vállalkozókat megillető, a megrendelők ingatlanára bejegyeztethető jelzálogjog nem sérti-e a tulajdonhoz való jogot, valamint a jogbiztonság követelményét.

Az Ab áttekintette a jogintézmény megszületésének indokát, jogszabályi környezetét, a törvényjavaslat indokolását, valamint más országok szabályozását és megállapította, hogy önmagában az ingatlanon fennálló törvényes jelzálogjog sem a tulajdonhoz való alapvető jogot, sem pedig a jogállamiság követelményét nem sérti. Kimondta, hogy a kötelező jellegű, ingatlantulajdont terhelő jelzálogjog - mint tulajdoni korlátozás - közvetlenül az egyes vállalkozók magánérdekét, közvetve azonban a megrendelők teljesítési hajlandóságának növelését, mint a vállalkozói körbetartozások megszüntetését eredményező közérdeket, összességében pedig a nemzetgazdaság érdekét is szolgálja.

Ugyanakkor a vizsgált jogintézmény - mivel nem tartalmaz megszorító feltételeket sem az építési beruházások jellege, sem értékhatára tekintetében - megbontja a polgári jog egyik lényegi elemét, a felek közötti érdekegyensúlyt, és a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozza. Amíg a körbetartozások mérséklése alkotmányossági szempontból elfogadható jogalkotói cél, addig ezzel éppen ellentétesen a szabályozás garanciákat nélkülöző, túl tágra szabott kerete a kisebb munkák elvégzését megrendelő ingatlan-tulajdonosokat hozza aránytalanul kiszolgáltatott helyzetbe a vállalkozókkal szemben. Összességében tehát az alkotmányosan elfogadható célt szolgáló intézményt a jogalkotó nem megfelelő módon illesztette a Ptk.-ba, és ezen keresztül a jogrendszerbe.

Emellett az Ab az indítványozó által felvetett polgári jogi értelmezési és alkalmazási nehézségeket olyan súlyúnak tekintette, amelyek összességükben sértik a jogbiztonságot. A szabályozás hiányosságai olyan mértékűek, hogy azok korrekciója a jogalkalmazástól nem várható el, az a jogalkotó feladata. Ezen indokok miatt az Ab megállapította, hogy a Ptk. 402. § (2) bekezdése a megrendelő tulajdonhoz való jogát aránytalanul korlátozza, hatályba léptető rendelkezéseivel együtt nagyfokú jogbizonytalanságot eredményez, mindezek miatt ez a törvényi rendelkezés - a hozzá kapcsolódó (3) bekezdéssel együtt - alkotmányellenes, így azokat megsemmisítette. A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt.