Áprilisban a csoport legnagyobb piacán, Európában, illetve  Észak-Amerikában egyaránt 69-69 százalékkal csökkent az értékesítés  az egy évvel korábbihoz képest - ezen belül a Kelet-Európában eladott 382 teherautó 87 százalékkal kevesebb volt az egy évvel azelőttinél - , Ázsiában 54 százalékos volt a visszaesés. Az első negyedévben a Volvo csoport 4,223 milliárd svéd koronás veszteséget szenvedett adó után. Az összeg szinte pontosan megegyezett az egy évvel korábbi 4,215 milliárddal, csakhogy az nyereség volt. Az elemzők csupán 2,21 milliárdos veszteségre számítottak most.

A nettó bevétel 27 százalékkal 56,121 milliárd koronára csökkent a tavalyi első negyedévi 76,561 milliárdhoz képest. A valutaárfolyam-változásokat kiszűrve több mint 40 százalékos volt a visszaesés az értékesítésben. A hiányt gyors eladósodással pótolták: februárban 700 millió svéd koronás kötvényt adtak ki öt évre, márciusban további 4,2 milliárd koronáért bocsátottak ki kötvényt három évre, szintén márciusban 400 millió eurós kölcsönt vettek föl az Európai Beruházási Banktól (EIB) hét évre. Egyéb forrásokból további majdnem 6 milliárd koronás finanszírozást szereztek az első negyedévben, mindazonáltal többezres létszámcsökkentést hajtanak végre.

Az első negyedévben Nyugat-Európában 53 százalékkal 13 618-ra, a  korábbi években kiugróan növekvő forgalmú Kelet-Európában 86 százalékkal 978-ra csökkent az eladott teherautók száma az egy évvel korábbihoz képest.
A Volvo veszteségsorozata tavaly kezdődött, az utolsó negyedévben, amikor a csoportnak 1,348 milliárd svéd koronás adó utáni veszteség volt, az egy évvel korábbi, 4,094 milliárd koronás adózott eredmény helyett. A bevétel 9 százalékkal 76,954 milliárd koronára csökkent 84,556 milliárdhoz képest. Ezzel a tavalyi egész évben az adózott eredmény 10,016 milliárd svéd korona volt, 33 százalékkal kevesebb a 2007-es 15,028 milliárdnál. A bevétel 6 százalékkal 303,667 milliárd koronára emelkedett 285,405 milliárdról.

A gyenge piacok miatt már ősz óta jelentősen csökkentették a termelést, hogy leépíthessék a raktárkészletet, védendő az új teherautók és építőipari gépek árát.

Az előző években kiugróan nőtt a Volvo értékesítése a  kelet-európai országokban, és itt volt a legnagyobb arányú a visszaesés is. A tavalyi utolsó negyedben 4955 teherautót adtak el Kelet-Európában, 44 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Nyugat-Európában 17 százalékkal 29 724-re, Észak-Amerikában 2 százalékkal 12 759-re csökkent, ellenben Ázsiában még 16 százalékkal 15 774-re, Dél-Amerikában 12 százalékkal 5592-re nőtt az eladott  teherautók száma. Tavaly egész évben 28 126 teherautót adtak el Kelet-Európában, 4 százalékkal többet, mint 2007-ben. Nyugat-Európában 123 881 teherautóval stagnált az értékesítés, Észak-Amerikában 4 százalékkal 47 600-ra csökkent, ellenben Ázsiában 31 százalékkal 55 641-re, Dél-Amerikában 25 százalékkal 19 553-ra nőtt az eladott teherautók  száma.

A Volvo csoport viszonylag régóta küszködik részben rajta kívül álló nehézségekkel. A tavalyi első félév hosszú idő óta először kitűnően sikerült, és erre a második félévben beütött a gazdasági világválság. Előzőleg, 2007-ben a Volvo még tovább szenvedte a környezetvédelmet - amely megdrágította termékeit - és a gazdasági növekedés nyugati lassulását, de az utolsó negyedévet már a vállalati átlag szintjén is megemelte az ázsiai és a kelet-európai piac. Egész évben 7,9 százalékkal 15,028 milliárd svéd koronára csökkent az adózott eredménye a 2006-os 16,318 milliárdról, a forgalom 10,3 százalékkal 285,405 milliárd svéd koronára gyarapodott. Az egész évben Nyugat-Európában 8 százalékkal, Kelet-Európában 69 százalékkal, Dél-Amerikában 25 százalékkal, Ázsiában 116  százalékkal nőtt a bevétel, de Észak-Amerikában 33 százalékkal csökkent.

A helyzet a tavalyi év korábbi során még fokozatosan javult: az  első hét hónapban 4 százalékkal, az első négy hónapban 17 százalékkal kisebb volt az eladás, mint egy évvel azelőtt. A japán  Nissan Diesel megszerzése is segített, az 2007. áprilistól szerepel  a csoportmérlegben. Korábban a 2007. januártól érvényes új környezetvédelmi -  szennyezőanyag-kibocsátási - szabályokat és a gazdasági lassulást, azon belül az építőipar gyengeségét okolták a cégnél a gyengébb eredményekért.