Elkeserítő a magyar vállalkozások korrupció elleni fellépése – derül ki az Ernst & Young (E&Y) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének 350, 50 főnél többet foglalkoztató magyar és külföldi tulajdonossal rendelkező társaság körében elvégzett felméréséből. – Általánosságban elmondható, hogy sokan nem csinálnak semmit ebben a kérdéskörben, aki pedig tesz valamit, az sem biztos benne, hogy megfelelően teszi azt – ismertette az eredményeket Biró Ferenc, az E&Y Visszaélés-kockázatkezelési üzletág vezetője.

Beszédes adat, hogy a megkérdezett cégek több mint 72 százalékának egyáltalán nincs etikai kódexe, igaz, ez a szám az utóbbi években, ha kis mértékben is, de csökkent. Ahol létezik ilyen dokumentum, ott is csak 24 százalékban érhető el bárki számára. Utóbbi sajnos szintén némi visszaesést jelent az elmúlt évhez képest, miután akkor még ez a mutató 27 százalékon állt.

Ezek fényében aligha meglepő, hogy itthon nincs egységes felfogás az etikus vállalati működésről. A megkérdezettek szerint a jövedelemadó-fizetési szabályok betartása, a foglalkoztatási törvények követése, valamint az alvállalkozókkal szembeni azonos elbánás nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a működésük etikusnak legyen tekintető. A hazai gazdaságban eluralkodott morált jól jellemzi, hogy a felmérésben részt vevők közel negyede mérlegelne egy korrupciós ajánlatot sikeres üzlet reményében.

Az pedig már kétségbeejtő mutatónak mondható, hogy üzleti partnerek között egy feltételezett korrupciós helyzet esetén a válaszadók kevesebb mint 8 százaléka fordulna a rendőrséghez. Igaz, még ez is kedvező változást jelent, hiszen 2010-ben ez az adat még csupán 4,3 százalék volt. Az sem túl szívderítő adat, hogy egy ilyen ügyben a válaszadók csaknem 40 százaléka egyszerűen félrenézne, azaz a történteket egyszerűen nem venné figyelembe.

A közbeszerzések esetén sem sokkal jobb a helyzet, ilyen ügyekben a cégek csupán 13,2 százaléka jelezne a hatóságoknak, viszont az legalább örömteli, hogy a korrupciós helyzetet igen magas arányban, a megkérdezettek közel 45 százaléka utasítaná el.

Az E&Y kutatása szerint az egyik legelterjedtebb visszaélés a beszerzésekhez, megrendelésekhez köthető, mégis a cégeknek kevesebb mint fele rendelkezik beszerzési szabályzattal vagy eljárásrenddel.

Az adatok tükrében már egyáltalán nem mondható meglepőnek, hogy a vállalatok 8,5 százaléka működtet olyan önálló részleget, amely a visszaélések megelőzésével, felderítésével foglalkozik. Ugyanakkor a cégek 32 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben indított valamilyen eljárást etikai vétség esetében. Ezek legtöbb esetben írásbeli vagy szóbeli figyelmeztetéssel végződtek.

Biró Ferenc ugyanakkor megjegyezte, hogy a szabályozások hiányában a felelősségre vonás is komoly fejtörést jelent a cégek számára, hiszen nincs hivatkozási alapja az eljárásnak, és a munkavállaló felé sem lehet bizonyítani, hogy mihez képest volt korrupt vagy etikátlan a magatartása. Összességében viszont a szakember megjegyezte: ugyan az adatok egyáltalán nem szívderítőek, az viszont bizakodásra ad okot, hogy összességében mégis némi fejlődést lehet tapasztalni a cégek körében az etikus működést illetően.