Nem egy sikersztori jelenleg a letelepedési államkötvény. Az érdeklődés rendkívül visszaesett iránta az év eleje óta, s az alábbhagyó kereslet immár bizonyosan nem átmeneti. A külföldi kérelmezőnek legalább 250 ezer euró értékben kell minimum ötéves állampapírt vásárolnia ahhoz, hogy a normál ügymenetnél gyorsabban szerezzen Magyarországon letelepedési engedélyt, amellyel már szinte korlátozás nélkül mozoghat az Európai Unión belül. Az itthon tavaly óta alkalmazott megoldás nem ismeretlen, több uniós tagállamban is van hasonló, igaz, jellemzően több pénzt kérnek ezért.

Január és április között – a negyedik hónap utolsó napjai nem szerepelnek a statisztikában – mindössze 156 ilyen kérelmet regisztrált a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Így az indulás óta ebbe a kategóriába sorolt összes tartózkodási engedély-kérelem 596 darab volt, amiből 584 eljárást zártak le április vége előtt néhány nappal. Ez pedig drasztikus visszaesés. Tavaly novemberben és decemberben havonta 150-200 külföldi jelentkezett, hogy magyarországi tartózkodási engedélyért cserébe hajlandó 250 ezer euró (jelenleg mintegy 77 millió forint) értékben állampapírt vásárolni.

Mindenesetre az összesítés szerint a magyar államhoz ezekből eddig 149 millió euró, vagyis 45,9 milliárd forint folyt be. A legtöbb kérelem változatlanul Kínából érkezik – tájékoztatták lapunkat a BÁH-nál. A tavaly év vége utáni drasztikusnak is mondható visszaesés vélhetően a kínai holdújév ünnepével magyarázható, amely idén január végére esett. Az azonban, hogy azóta sem tért magához az érdeklődés, a kormány számára figyelmeztető lehet. Amennyiben ezen a szinten ragad a forgalmazás, akkor a kabinet elvárásai aligha teljesülnek az értékesítéssel kapcsolatban.

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a program elindításakor úgy vélte, két-három év alatt egymilliárd euró folyhat be ezen a címen. Számításaink szerint ha a mostani lendület marad fenn, akkor a célok bajosan teljesülhetnek a kitűzött időpontra. A mostani ütem mellett az egymilliárd eurós célhoz több mint nyolc évre lenne szükség. Ahhoz, hogy az elvárások a letelepedési államkötvényből összejöjjenek, a tavaly év végi forgalomnak kellene fennmaradnia. A forgalmazás alakulása már az idei költségvetésre is hatással lehetett volna. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az év elején ismertette idei finanszírozási tervét.

Akkor a központnál úgy nyilatkoztak, hogy a devizakötvény-kibocsátás alakulása többek között a letelepedési államkötvény értékesítésétől is függ. Az ÁKK az év elején még erre az évre 3-3,5 milliárd euró devizaforrás bevonásával számolt a nemzetközi piacokról. Március közepén egy devizakötvény-aukciót végre is hajtottak, amellyel sikerült hárommilliárd dollárt bevonni a piacról. Azóta viszont a Magyar Nemzeti Bank több „intézkedéscsomagot” is bejelentett. Ezek közül a finanszírozás számára markánsabb, hogy a jegybank kéthetes kötvénye betétté alakul, méghozzá úgy, hogy abban a külföldiek nem tarthatják a pénzüket, így vagy elhagyják az országot, vagy kénytelenek lesznek más forintalapú eszközöket keresni.

Utóbbiak leginkább állampapírok lehetnek. Úgy tartják, hogy ettől összességében körülbelül 600-1000 milliárd forint vándorolhat át az állampapírpiacra. A bejelentés után a Reutersnek Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese jelezte: a központ kész változtatni adósságfinanszírozási tervén, ha az MNB bejelentése nyomán többletkereslet jelenik meg a forintalapú állampapírok piacán. Később kitért arra is, ha a változtatások nyomán nagy lesz a bankok kereslete a forintállampapírok piacán, akkor az is könnyen elképzelhető, hogy több devizakötvény-kibocsátásra idén már nem lesz szükség. Vagyis erre az évre a devizafinanszírozást vélhetően nem érinti a letelepedési államkötvények forgalma.