Egy évvel ezelőtt 53,8 milliárd forint volt a központi költségvetés hiánya. A két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában főként az idei magasabb adóbevételek játszottak szerepet, főként a fehéredés révén. A tavalyi évhez képest az uniós programok mérsékeltebb kiadásai a 2007–2013-as ciklus operatív programjainak zárásához, illetve az új, 2014–2020-as időszak kifizetéseinek későbbi felfutásához köthetők.

A 2016-os költségvetés kétszázalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol, amelyet megerősít az Európai Bizottság is. Ezzel párhuzamosan az államadósság 2016-ban 74,3 százalékra, 2017-ben pedig 72,4 százalékra mérséklődhet a GDP arányában Brüsszel előrejelzése szerint.

Bár az adóbevételek nőttek, ebben nem sok része volt annak, hogy az olcsó üzemanyag megdobta a forgalmat. Lapunk modellszámításai szerint ugyanis az állami költségvetés adóbevételeinek szintjén az üzemanyagok forgalombővülése nem ellensúlyozza az árak beszakadását. Tudvalévő, hogy a jövedéki adó fix összeg: literenként és nettóban benzinnél 120, gázolajnál 110,35 forint. Itt tehát a forgalombővülés egyértelműen hoz a konyhára.

Az áfa viszont az ár 27 százaléka: ez esetben a keresletélénkülés hoz, az árcsökkenés ellenben visz. Ezt figyelembe vevő számításaink szerint a két hatás most nagyjából kiegyenlíti egymást. Ugyanakkor becslésünk alapján a csúcsév 2014 lehetett. Ekkor a forgalom már kilőtt, az árak ugyanakkor még viszonylag magasan álltak.

Tavaly a gázolaj esetében a két hatás hozzávetőleg kiegyenlítette egymást, ellenben a benzinnél az árzuhanás ellenére nem pörgött fel a kereslet. Így a bevétel tavaly talán néhány milliárd forinttal még el is maradhatott a 2014-eshez képest.

Ugyanakkor az állami költségvetésnek az üzemanyag-forgalmazásból származó jövedéki és áfabevétele számításunk alapján továbbra is közelítheti az évi ezermilliárd forintot.