New Yorkban kezdeményezi részvényeinek tőzsdei bevezetését az Alibaba. A kínai e-kereskedelmi óriáscég a hírek szerint 12 százalékos tulajdonrészt megtestesítő pakettet kínál fel befektetőknek.

Becslések szerint ennek értéke önmagában is mesés: 18,4 milliárd dollár. A kínai kiskereskedelmi forgalom tetemes részét internetes felületén lebonyolító Alibaba 153 milliárd dollárt érhet, de könnyen lehet, hogy a részvényárfolyam alapján számított piaci kapitalizációja a 200 milliárd dollár fölé nő már a kereskedés első napjaiban.

Az Alibabában bőven van spiritusz, hiszen a cég két évvel ezelőtt csupán 35 milliárd dollárt ért, ha azt az ügyletet vesszük alapul, amelynek keretében visszavásárolt egy húszszázalékos részvénycsomagot a Yahoo!-tól.

A 200 milliárdos értékkel a 394 milliárdot érő Google mögé, a 172-172 milliárd dollárra árazott Amazon és Facebook elé jönnének fel a kínaiak, ha lehet egyáltalán ezzel a jelzővel minősíteni az Alibabát, hiszen a részvények 37 százaléka a japán Softbank, 24 százaléka pedig ma is az amerikai Yahoo! birtokában van, igaz, a cégalapító egykori angoltanár, Jack Ma valóban kínai származású.

A 7,4 százalékkal rendelkező, 11,4 milliárd dolláros vagyonra szert tevő üzletember eredetileg a hongkongi tőzsdét célozta meg a bevezetéssel, de a kínált feltételek nem nyerték el a tetszését, egyébként is a tőkeerő, a forgalom és a szakmai háttér egyértelműen New York mellett szólt.

Emellett a szigorúbb átláthatósági követelmények elfogadása is segítheti az Alibabát abban, hogy elismert világcéggé váljon, Mát pedig abban, hogy a vállalat élén maradhasson. A kibocsátással New York is nyer, hiszen a Facebook 16 milliárd dolláros, 2012. májusi tőzsdei bevezetése után még egy ennél is nagyobb hal akad a horgára.

Az Alibaba ugyanakkor nem zárta ki egy későbbi hazai részvénykibocsátás lehetőségét sem, de arról sincsen konkrét döntés, hogy a Nasdaq vagy a NYSE lesz a kiválasztott börze, illetve sem az időpont, sem a pakett nagysága nem nyilvános még. A Bloomberg szerint ezek a kérdések áprilisban eldőlhetnek, akkorra várják a kibocsátási kondíciókat tartalmazó prospektus megjelenését is.

Az ügylet nagyságát jellemzi, hogy a General Motorst és a Facebookot is lehagyná az Alibaba, egyedül a Visa kártyatársaság maradna előtte a sorban a tőzsdei kibocsátások rangsorában.

A 15 évvel ezelőtt mindössze kéttucatnyi bolt kínálatából internetes piacteret létrehozó Alibaba hatalmas fejlődésen esett át: ma már 25 ezer alkalmazottja van, a kínai kiskereskedelmi csomagküldések 70 százaléka hozzá kötődik.

Ehhez illusztris és folyamatosan növekedő nyereségadatok is párosulnak, a legutóbbi ismert, szeptemberrel zárult negyedév 792 millió dolláros profitot hozott, 1,78 milliárdos bevétel mellett. Viszonyításképpen a Facebook ugyanebben az időszakban 422 milliós nyereséggel örvendeztette meg részvényeseit.

És még messzi a vége, hiszen a McKinsey & Co. adatai szerint 2011 és 2015 között a kínai internetes piactereken megháromszorozódik, 395 milliárd dollárra nő a forgalom, köszönhetően az ország 618 milliónyi internetezőjének. Az Alibaba nem ismer országhatárokat, internetes fizetési rendszere, az AliPay már nyolcszázezer számlát kezel. A cég újabban a mobiltelefonos és a pénzügyi szolgáltatásokban és a televíziós piacon épít ki egyre erősebb hídfőállásokat.