Az MNG Investments Zrt. ügynökként közvetítette az MTS Broker Ltd. és a Safebroker Kft. nevű cégek szolgáltatásait, csakhogy egyik társaságnak sem volt engedélye arra, amivel foglalkozott. Az MNB jogosulatlan tevékenység végzése miatt az MNG Investmentsre 2,5 millió forint büntetést szabott ki, amelyet megfejelt még további 130 millióval a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok megsértéséért. Utóbbi jogsértés miatt a jegybank egy másik társaságra, a külföldi bejegyzésű MNG International Investments Inc.-re is kirótt 160 millió forint felügyeleti bírságot.

A vállalkozások nem ismeretlenek a pénzügyi felügyelet számára, szerepelnek az MNB „riasztási listáján”, vagyis azon cégek között, amelyek engedély nélkül nyújtanak pénzügyi szolgáltatást Magyarországon. Az MTS Brokerrel, illetve a Safebrokerrel szemben – a két társaság valójában egy elkövetői kör – 2012-ben indított nyomozást a BRFK, akkor ősszel egy összehangolt akció keretében a nyomozók megszállták a cég telephelyét és őrizetbe vették az ügyvezetőt, Nanszák Mihály Tamást. Az akkori gyanú szerint 330 természetes személytől összesen egymilliárd forintot vettek át „portfóliókezelés” céljából. A Safe broker kényszertörlését tavaly júniusban rendelte el a bíróság.

Az elmúlt hetek brókerügyei miatt (Buda-Cash, Hungária Értékpapír, Quaestor) sok lakossági befektető átpártolt a független portfóliókezelő cégektől a nagyobb bankcsoportokhoz. Az átrendeződésben az állam is lehetőséget lát: kedden sajtótájékoztatónak nevezett marketingakció keretében népszerűsítette a magyar állampapírt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. A legbiztonságosabb megtakarítás, és még a hozam is kiemelkedő – dicsérte a portékát Varga, aki nem mulasztotta el felhívni a figyelmet arra is: nem kell brókercég ahhoz, hogy állampapírt vegyünk. A legolcsóbban a Magyar Államkincstárnál lehet államkötvényeket vásárolni, hiszen ott nincs számlavezetési díj – tromfolta Barcza. A lakossági kézben lévő magyar állampapír-állomány február végére elérte a 2500 milliárd forintot.

Kár persze nem csak a lakossági befektetőket érteabrókercégek csődjével, futnak a pénzük után vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek is. Közvetve pedig olyanok is pórul járhattak, akik nem a három problémás pénzügyi csoportnál tartották befektetésüket. Két egészségpénztár (Honvéd és ProV1ta) vagyonának nagyobb része a DRB-bankcsoportnál ragadt bent, míg két befektetési alapkezelő a Buda-Cash és a Quaestor Értékpapír miatt került nehéz helyzetbe. Előbbi forgalmazta az Access, utóbbi a Quaestor Alapkezelő által igazgatott befektetési alapok jegyeit – előbbiek forgalmazását február 24-én, utóbbiakét március 11-én függesztették fel. A két alapkezelő 16 konstrukciójában összesen mintegy tízmilliárd forint van – számolt be a Világgazdaság. Ez a pénz nem veszett el, de az ügyfelek addig nem férnek hozzá megtakarításukhoz, amíg az alapkezelők meg nem állapodnak egy új forgalmazóval.