Alaptörvény-ellenes cégcsoport fejleszt Debrecenben?
Egy 2,7 milliárd forintos beruházás alapkövét helyezték el ma a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren, ahol a Xanga-cégcsoport légi, vasúti és közúti közlekedési lehetőségeket kombináló logisztikai központot és technológiai bázist valósít meg 2014-re.
A beruházás első lépéseként felújítják és üzembe helyezik azt a vasúti iparvágányt, amely a légikikötőt a nagyállomással köti össze. Építenek egy vasúti átrakót, majd később egy 50 ezer négyzetméteres csarnokot.
Az Európai Unió által 1,3 milliárd forinttal támogatott fejlesztés eredményeként a régióban egyedülálló módon olyan logisztikai bázis jön létre Debrecenben, ahol pár száz méteren belül légi, vasúti és közúti "csomópont" létesül. Ez hatékonyabbá, gyorsabbá teszi a szállítást, kereskedést és vámkezelést.
A létesítmények alapkövét Kósa Lajos polgármester, Papp László alpolgármester és Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke, volt fideszes debreceni önkormányzati képviselő helyezte el. A politikusok szerint a komplex fejlesztési program nagymértékben hozzájárul Debrecen gazdasági fejlődéséhez, regionális szerepkörének erősítéséhez, sőt új munkahelyeket teremt.
Magyar-dubai háttér
A cégkivonatok tanúsága szerint a hazai Xanga-cégek fő tulajdonosai Herdon István, Csukás Endre, illetve a dubai bejegyzésű, offshore-jellegűnek tűnő W.Dubai General Trading, amelynek a cégkivonatokon kívül nincs nyoma a világhálón. A csoport cégstruktúrája emiatt nem tűnik átláthatónak, így kérdés, megfelelhet-e az Alaptörvény erről szóló követelményének. Igaz: ezt az előírást csupán akkor kell figyelembe venni, amennyiben a társaság állami, illetve önkormányzati támogatást vagy megrendelést kap.
Helyreigazítás
A 2013. április 18-i online kiadásban „Alaptörvény-ellenes cégcsoport fejleszt Debrecenben?” címmel megjelent cikkben valótlanul szerepel az, hogy a Xanga-cégek fő tulajdonosai Herdon István, Csukán Endre, illetve dubai bejegyzésű offshore jellegűnek tűnő W.Dubai General Trading.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a W.Dubai General Trading elnevezésű cég nem tartozik a Xanga-cégek fő tulajdonosai közé, csupán egyetlen a Xanga-cégcsoportba tartozó céggel, a XID Kft.-vel működtet egy közös céget, a WX Development Kft.-t.
Ugyanezen cikkben valótlanul szerepelt, hogy a W.Dubai General Trading-nek a cégkivonatokon kívül nincs nyoma a világhálón.
A valóság azonban az, hogy a W.Dubai General Trading fellelhető a világhálón az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett W.Dubai cégcsoport honlapján – amelynek címe: wdubai.ae – a W.Dubai General Trading-nek a címe megtalálható, amely megegyezik a társaság cégnyilvántartásból is ismert címével.
A cikk alaptalanul azt sugallja továbbá, hogy a W.Dubai General Trading egy off-shore cég. A valóság ezzel szemben az, hogy a társaság ténylegesen az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett ottani állampolgár tulajdonában lévő gazdasági társaság, azaz az off shore fogalom kritériumainak egyáltalán nem felel meg.
A cikk alaptalanul sugallja azt is, hogy a Xanga cégcsoport offshore háttérrel rendelkezik, mivel a W.Dubai General Trading egy offshore cég.
A cikk alaptalanul sugallja, hogy a cégcsoport cégstruktúrája nem tűnik átláthatónak, így működése esetlegesen az Alaptörvénybe ütközik.
A cikk azon két tényállításának együttes értelmezése, miszerint „Egy 2,7 milliárd forintos beruházás alapkövét helyezték el ma a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren, ahol a Xanga-cégcsoport légi, vasúti és közúti közlekedési lehetőségeket kombináló logisztikai központot és technológiai bázist valósít meg 2014-re.”, illetve „…a hazai Xanga-cégek fő tulajdonosai Herdon István, Csukás Endre, illetve a dubai bejegyzésű, offshore-jellegűnek tűnő W.Dubai General Trading, amelynek a cégkivonatokon kívül nincs nyoma a világhálón”, arra a téves következtetésre vezethette az olvasót, hogy a W.Dubai General Trading részt vesz a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztésében. Ténylegesen a W.Dubai General Trading 50 százalékos tulajdonában álló WX Development Kft. Nem a debreceni repülőtéren, hanem a debreceni ipari parkban valósított meg egy fejlesztést, amely beruházás már lezárult.
A cikk azon fő gondolata, amely egyrészt a cikk címében jelenik meg („Alaptörvény-ellenes cégcsoport fejleszt Debrecenben?”) másrészt a cikk azon mondatában, miszerint „a cégcsoport cégstruktúrája emiatt nem tűnik átláthatónak, így kérdés megfelelhet-e az Alaptörvény erről szóló követelményének”, arra a téves következtetésre vezethette az olvasót, hogy a cégcsoport cégstruktúrája nem átlátható, emiatt működése – amennyiben állami, illetve önkormányzati támogatást vagy megrendelést kap – az Alaptörvénybe ütközik.
