2014 januárjában a kormány államközi megállapodást kötött Oroszországgal a bővítésről. Az egyezmény alapján két új atomerőműblokk építését készítik elő, ezeket a tender nélkül a beruházásra kiválasztott orosz Roszatom kivitelezi orosz hitelből. A korábbi bejelentések az egyezményhez, illetve az időközben megkötött hitelszerződéshez kapcsolódva három megvalósítási megállapodásról szóltak. Az egyik az erőmű tervezésére és építésére vonatkozó feltételeket, a másik a jövőbeni működtetés és karbantartás feltételeit rögzíti, a harmadik pedig az üzemanyag-ellátás és a kiégett üzemanyag kezelésének feladatait határozza majd meg.

Aszódi Attila bővítési kormánybiztos néhány hete éppen lapunknak erősítette meg: a kormány arra törekszik, hogy még ebben az évben tető alá hozza a megállapodásokat. Kormányzati álláspont szerint sem Oroszország gazdasági helyzetének megrendülése, sem a Nyugat és Oroszország közötti konfliktus kiéleződése, sem pedig a Déli Áramlat projekt becsődölése nem olyan ok, ami miatt a paksi bővítési terveket revideálni kellene. A kormány azt sem tekinti mérlegelési szempontnak, hogy immár két eljárás is zajlik az Európai Bizottság előtt Magyarországgal szemben a paksi bővítési tender elhagyása, illetve az állami hitelkonstrukcióval megvalósuló esetleges tiltott állami támogatás miatt, és elvileg bármelyik azt eredményezheti, hogy a magyar állam a bővítési megállapodás felbontására kényszerül.

Rendkívüli jelentőségű szerződéseket írtak alá intenzív, öt hónapos tárgyalásokat követően kedden reggel a paksi erőmű bővítéséről - mondta Aszódi Attila a keddi budapesti kormányszóvivői tájékoztatón. Ismertetése szerint három szerződésről van szó, az első úgynevezett EPC-szerződés az erőmű tervezésének részleteit tisztázza, a következő 12 év feladatait rögzíti. A második üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik üzemanyag szerződés.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az erőmű magyar tulajdonban marad, a teljes, 12,5 milliárd eurós keretbe a beruházás minden körülmények között belefér. A finanszírozáshoz tízmilliárd euróval járul hozzá az orosz fél, a magyar kormány része 2,5 milliárd euró. A kormánybiztos kifejtette, hogy a 12,5 milliárd eurós összeg kellő tartalékot tartalmaz, így abból valóban felépülhet a két új blokk.

Arra a kérdésre, hogy nem jár-e úgy az atomerőmű építése, mint a Déli áramlat gázvezeték - vagyis hogy eláll tőle az orosz fél - a kormánybiztos azt válaszolta, hogy többször rákérdeztek és a szükséges összeg rendelkezésre áll. Ezen túlmenően is számos biztosítékot építettek be a szerződésbe. A kettő, egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokk 3. generációs "nyomottvizes" reaktorokat tartalmaz. Jelenleg a világon épülő atomerőművek 80 százaléka ilyen és ez a technológia határozza meg az atomenergetikát 60-80 évre - ismertette a technikai részleteket Aszódi Attila.

A most aláírt megállapodások alapján januártól elkezdődhet az orosz tervek magyar adaptációja. Az építés 2018-ban indulhat, majd az első blokk 2025-ben, a második pedig egy évvel később állhat üzembe. Az első fűtőanyagtöltet költsége része a beruházásnak. A szerződések szerint a reaktor-szigetet az orosz fél készíti, de a beruházás értékének 40 százalékát külső cégek végzik. Ezek részvételére az uniós közbeszerzési szabályokat alkalmazzák.

Arra a kérdésre, hogy a finanszírozási konstrukció nem minősül-e tiltott állami támogatásnak, Aszódi Attila nemmel válaszolt. Mint az EU-ban minden hasonló méretű beruházást, ezt is be kellett jelenteni az Európai Bizottságnak. Hivatalos válasz azonban onnan még nem érkezett - tette hozzá a kormánybiztos. A fizetési megállapodást pedig még annak megkötése előtt bemutatta Magyarország a bizottságnak. Az üzemanyag ellátásról pedig - szintén kötelező uniós előírás miatt - az Európai Ellátási Ügynökséggel egyeztettek - tette hozzá.

Energiaklub: kérdőjelek

Az Európai Bizottság versenybiztosa vizsgálja, hogy a paksi tervezett két új blokk beruházása nem tartalmaz-e állami támogatást, de bizonyítani lehet, hogy nincs erre szükség - mondta Aszódi Attila, a beruházás kormánybiztosa az Energiaklub konferenciáján kedden Budapesten. A tervezett kilowattóránkénti 15-17 forintos áramár fedezi a beruházás tőke- és kamatköltségét, az üzemeltetés díját, majd a 60 éves üzemidő utáni leszerelést is - tette hozzá a kormánybiztos.

A konferencián előbb Perger András, az Energiaklub munkatársa a beruházás körüli titkolózást kritizálta, például azt, hogy egy orosz honlapon előbb jelent meg az államközi szerződés, mint ahogy itthon megismerhető volt. Ezt követően kérdéseket tett fel: ki viseli a devizahitel árfolyamkockázatát, a járulékos beruházások szerepelnek-e a 12,5 milliárd euró költségben, miért most kellett dönteni a beruházásról, mi lesz a menetrendje a beruházásnak, mi lesz a kiégett fűtőelemek sorsa és mit jelent az, hogy a beruházási projekt cég, az MVM Paks II. Zrt. a napokban átkerült az MVM Magyar Villamos Művektől a Miniszterelnökséghez?

Aszódi Attila azzal indokolta a két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokk megépítését, hogy ezzel lehet tartani a magyar termelésben a 40 százalékos atomenergia-részarányt. Tavaly az ország 42 terawatt villamos energiát fogyasztott, ebből 12 terawatt volt az import. Az import nagy része Lengyelországból, Ukrajnából és Csehországból érkezik, ahol nagyrészt vagy teljesen szénből állítják elő ezt a villamos energiát. Ez környezetvédelmi szempontból nem előnyös.

Az, hogy a beruházás 80 százaléka orosz hitel, 20 százaléka pedig a magyar állam forrása, azt jelenti, hogy minden fázist ilyen arányban finanszíroznak. A létesítési engedély 2017-ben születhet meg és az első betonozásra 2018-ban kerülhet sor - ismertette a vázlatos menetrendet a kormánybiztos. A parlament előtt lévő új atomenergiatörvényről pedig elmondta, hogy az erősíti a Országos Atomenergia Hivatal szerepét az engedélyezésben is. Annak ellenére, hogy - a hitel törlesztésének elindulása miatt - 2025-re be kell fejezni a beruházást, az engedélyezés 6 hónapról 2 évre módosul és kétfázisú lesz a törvényben.

A Paks II. Zrt. projektcég azért került át az MVM-től a Miniszterelnökséghez, mivel utóbbi finanszírozza. Az elhasznált fűtőanyag átmeneti oroszországi tárolás után visszakerül Magyarországra - válaszolt a kormánybiztos Perger András kérdéseire. Az előadást követő vitában felmerült, hogy jobb lett volna tendereztetni az erőmű építését. A kormánybiztos úgy vélte, hogy fejlett demokráciákban is van példa a tender nélküli atomerőműépítésre és a tenderen elszenvedett kudarcra is. Kérdésre válaszolva Aszódi Attila elmondta, hogy a beruházási szerződést fel lehet mondani, de meg kell téríteni a másik fél kárát.

MSZP: törvénytelenek a szerződések

Az MSZP szerint törvénytelen az a három magyar-orosz szerződés, amit az Orbán-kormány kedden írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében ezt arra reagálva közölte, hogy Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos bejelentette: rendkívüli jelentőségű szerződéseket írtak alá intenzív, öt hónapos tárgyalásokat követően kedd reggel a paksi erőmű bővítéséről.

Az MSZP-s politikus szerint azért törvénytelenek a szerződések, mert a hatályos magyar jogszabályok tiltják, hogy nemzeti vagyont érintő szerződésnek választott bírósági eljárást kössenek ki, márpedig ezekben a szerződésekben "az Orbán-Putyin-paktum" alapján ilyen kikötésnek kell lennie. Vagyis vagy a nemzeti vagyonról szóló, vagy "az Orbán-Putyin-paktumról" szóló törvényt szegi meg a kormány - fejtette ki. Álláspontja szerint a szóban forgó szerződéseket pedig ma bárki megtámadhatja.
Tóth Bertalan szerint "az Orbán-Putyin-paktum kezdetektől bűzlik a kormányzati korrupciótól", ezért felszólította a kormányt, "tegyen le a családokat 100 évre eladósító tervéről".  A közlemény szerint az MSZP kezdettől fogva ellenezte a magyar családokra összesen 6000 milliárdos terhet rakó gigaberuházást, mer az nem Magyarország, hanem "a korrupt Fidesz következő évekbeli gyarapodását szolgálja".

A DK a dokumentáció teljes nyilvánosságát követeli

A DK a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos dokumentumok teljes nyilvánosságát követeli. "Orbán Viktor fejezze be a titkos telefonbeszélgetések és szerződéskötések politikáját" - írta Varju László, a párt független országgyűlési képviselője keddi közleményében, amelyet az MTI-hez is eljuttatott azt követően, hogy az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos bejelentette: rendkívüli jelentőségű szerződéseket írtak alá a bővítésről.

A DK biztos abban, hogy ismét a miniszterelnök-körüli cégek járnak jól a beruházással, "megint jön a lopás, a mutyi" - olvasható a közleményben. Hozzátette: az embereknek joguk van tudni, mire költik a pénzüket és milyen mértékben, "mennyi időre adósítják el unokáinkat is". Varju László kifogásolta, hogy szerinte nem lesznek közbeszerzések, és azt is, hogy a megelőző tanulmányoktól a kifizetésekig mindent titkosítani fognak, miközben a beruházás költsége a 10-12 milliárd eurót is elérheti. A képviselő ebben az elmúlt huszonöt év legnagyobb korrupciós lehetőségét látja.

Együtt: hozzák nyilvánosságra a szerződéseket!

Az Együtt azt követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a paksi beruházással összefüggésben aláírt keddi szerződéseket és legyen nyilvános a beruházást megalapozó minden dokumentáció. Ezt az ellenzéki párt Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatójára reagálva közölte kedden az MTI-vel.

Az Együtt közleményében emlékeztetett arra, hogy a kezdetektől ellenzik a Paks 2 beruházást, mert annak megépítése szerintük drága, csakúgy, mint az általa termelt energia. Ellenzik azért is, mert évtizedekre eladósítja Magyarországot, orosz függőségbe taszít, ráadásul társadalmi vita, mindenféle egyeztetési folyamat és hatástanulmányok nélkül döntött róla Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin - írják. Abban sem lehetnek biztosak, hogy az oroszok meg tudják azt valósítani, nem járnak-e ezzel a beruházással is úgy, mint a Déli áramlattal. Félő, hogy az Orbán-Putyin paktum nagyon sokba fog kerülni a magyar polgároknak, még a tervezett 12,5 milliárd eurónál is többe - értékel az Együtt.