Az adóbevételeknek a nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyított arányát nézve, 2007-ben a huszonhét uniós tagállam súlyozott átlaga 39,8 százalék volt, 12 százalékponttal magasabb, mint az Egyesült Államokban és Japánban. Magyarországon szintén 39,8 százalékos a terhelés, ez a kilencedik legnagyobb az EU-ban. A tagországok 37,5 százalékos számtani átlagához képest viszont magas.

A legalacsonyabb értéket Románia és Szlovákia mutatja 29,4 százalékkal, a legkiugróbbat Dánia és Svédország, ötven százaléknál alig kisebb mutatóval. Az ezredforduló óta a legnagyobb csökkenést Szlovákiában és Finnországba, a legnagyobb adóemelést Máltán és Cipruson mérte az Eurostat, amely ma tette közzé az adótrendekről szóló vaskos elemzését, majd 400 oldalon. (http://ec.europa.eu/taxtrends).

Az adóbevételek felét a munkát terhelő adók adják, a tőkejövedelmek 23, a fogyasztás 28 százalékkal részesedik. A munkát sújtó összes adó rátája 34 százalékos az EU-ban, de 41 százalék Magyarországon. A legalacsonyabb Máltán és Cipruson, 20-24 százalék, a legmagasabb Olaszországban (44), Svédországban (43) és Belgiumban (41). Ami a vagyoni jellegű tőkejövedelem-adót illeti, ez Cipruson 50 százalék, Dániában 44, Nagy-Britanniában 42, míg Észtországban 10. Magyarországon 2006-ban 16,3 százalék volt. A fogyasztási adóráta az unióban 22 százalékos volt 2007-ben. A kiadott táblázatok jól tükrözik, hogy Magyarországon magas a munkát (41) és a fogyasztást (27) terhelő adó, míg alacsony a tőkét (vagyont) sújtó.

A legnagyobb személyi jövedelmekre kivetett adóráta Svédországban, Dániában és Belgiumban a legmagasabb, meghaladja az ötven százalékot, míg Bulgáriában, Csehországban és Romániában 10-16 százalékos. A társasági adó Máltán és Franciaországban 35 százalék körüli (ha minden adónemet egybeszámítunk), Bulgáriában, Cipruson és Írországban a legkisebb. Mind a személyi, mind a társasági adóteher valamelyest mérséklődött az utóbbi években, s a cégterhek az amerikai, a japán, a kínai-indiai-orosz-brazil átlag alatt maradnak.

Az adóterhelés 2000 és 2004 között mérséklődött, aztán emelkedett, részben a gazdasági konjunktúrának, illetve a költségvetések bevételi igényeinek megfelelően. Az uniós előrejelzés szerint 2010-ig megint csökkeni fog, válaszul a gazdasági válságra, bár a tagországok sokféle megoldással próbálkoztak. Az Eurostat és az Európai Bizottság honlapján is közzétett tanulmány az általános trendek mellett az összes tagország adószerkezetét bemutatja, adófajtánként megjelölve az EU-n belüli helyezést is.

Magyarországra jellemző, hogy a közvetett adók (áfa, jövedéki és fogyasztási adók) aránya a GDP-hez képest magas, 16 százalékos, ami az ötödik legmagasabb érték, a közvetlen adóké (személyi és társasági adó) alacsony, 10 százalékos, azaz a tizenhatodik, míg a társadalombiztosítási járulékok 13,5 százalékos aránya részesedése kiemelkedően nagy, a hetedik az rangsorban.